Tudjuk, hogy a növénytermesztés legjobb és leghatékonyabb színtere a kert, ám nagyon sokan élnek olyan körülmények között – nagyvárosokban, emeletes házakban – ahol a kerti növénytermesztés nem valósítható meg. Ugyanakkor a vidéki ember is sok időt tölt irodákban, a négy fal között, így nem csupán a városi embernek mutathat új utat a beltéri növénytermesztés és a lakások, házak zöldítése. Felmerül a kérdés, hogyan tehető még környezetbaráttá ez a fajta növénytartás?
Ugyan egyre több városon élő ember ismeri fel, hogy a városi lét fenntarthatatlan és „nem embernek való”, és költözik vidékre, hogy önellátó életre rendezkedjen be, ám ez még mindig csak az emberek elenyésző hányadát jelenti. Ugyanakkor egyre több városon élő ember vált szemléletet és merül fel bennük a kertészkedés iránti igény, így az ő számukra jó megoldás a növények beltéren történő termesztése. Sok esetben még nem is a növénytermesztés a cél, csupán a zöldítés, hogy minél természetesebb környezetben érezhessék az emberek magukat az egyre mesterségesebb világban. Számos kutatás bebizonyította, hogy a növények jelenléte az emberek közvetlen környezetében egészségesebbé, boldogabbá és kiegyensúlyozottabbá tesz minket, ezért sem elhanyagolható a zöld felületek gyarapítása a városokban is. Ugyanakkor a beltéri légszennyezésről már szóltunk néhány korábbi írásunkban: műanyagokkal és más ártalmas anyagokkal vesszük körül magunkat a lakótérben vagy az irodákban, melyek folyamatosan szennyező anyagokat bocsátanak ki a levegőbe, szervezetünket állandóan terhelve. A zöld növények a levegő megtisztításában és friss levegővel való ellátásában is a segítségünkre vannak. Sok kísérlet született arra vonatkozóan, hogy mely növények azok, amelyek hatékonyan tisztítják a helyiségek levegőjét, így javítva közérzetünket, növelve teljesítményünket és még számos pozitív hatást eredményezve. (Ezekre egy későbbi írásunkban fogunk kitérni).
A dísznövények mellett a haszonnövények is jó eredménnyel nevelhetők szobai viszonyok között. Talán ma még hihetetlennek tűnik, de egy egész család éves zöldségszükséglete megtermelhető ezzel a módszerrel, néhány négyzetméteren, akár a teraszon, akár egy szobában.
A beltéri kertészkedéssel tehát nem csak egy jó hobbinak szentelhetjük az időnket, de még haszonnal is járhat, jóllehet nem a legolcsóbb és a megvilágítás miatt nem is a legkörnyezetbarátabb fajtája ez a növénytermesztésnek. A hozzávalók beszerzése is megterhelheti a pénztárcánkat (szükségünk van ültetőközegre, tápanyag-utánpótlásra, szellőztetésre, megvilágításra és növényekre, hogy csak a legszükségesebbeket említsük), ám a későbbi haszon reményében érdemes belevágnunk. A hozzávalókat az ún. grow shop-okban szerezhetjük be, ahol szaktanácsadással is segítenek minket.
Ha költség-haszon összevetést készítenénk, akkor látnánk, hogy kieső költségeink is vannak: nem szükséges ugyanis ezután hetente vagy még gyakrabban a zöldségeshez szaladgálni, és mindig friss zöldség kerülhet a család asztalára.
A fenntartási költségek jelentős része a villamos energia-használatból származik, hiszen a növénytermesztéshez használt fénycsövek nagyon sok energiát fogyasztanak, ez sokakat visszatart a kertészkedéstől.
Szerencsére ma már kaphatók LED fénycsövek, amelyek ezt a problémát hivatottak kiküszöbölni, és az energiafogyasztást drasztikusan csökkenteni. Tovább csökkenthetjük költségeinket, ha a növényeket az ablak közvetlen közelébe helyezzük el, kihasználva a természetes fény előnyeit.
