Napjainkban az emberiség energiaszükséglete egyre nő, miközben a nem megújuló energiaforrások kifogyóban vannak. Ez az ellentmondás ráirányítja figyelmünket a megújuló energiaforrásokra, melyek közül most a biomasszát vizsgáljuk meg közelebbről. Mi a biomassza, hogyan áll Magyarország a biomassza-előállítás és –felhasználás terén, és milyen hatásai vannak a biomasszának a környezetszennyezésre, azon belül is a légszennyezésre?
Ma már mindenki előtt világos, hogy ez a nagyfokú energiaigény, amely az emberiséget jellemzi, nem tartható fenn a jelenlegi formában, hiszen óriási mértékben terheli a környezetünket. A nagyfokú környezetterhelés azonban nem végezhető bármeddig, előbb-utóbb mindenkinek be kell látnia, hogy a folyamatot vissza kell fordítani, hiszen ha így marad, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek.
Éppen ezért irányul mind a környezetvédők, mind néhány ország vezetésének figyelme a környezetkímélő, megújuló energiaforrások felé. Ma az energiaforrások kétfélék lehetnek: megújulók és fosszilis vagy nem megújuló energiaforrások. A nem megújuló energiaforrások közé soroljuk a kőszenet, a földgázt, az uránt vagy a barnaszenet, míg a megújulók közé tartozik a napenergia, szélenergia, vízenergia, a geotermikus energia és a biomassza is. A Föld lakóinak addig a pontig kellene mind gondolkodásban, mind kivitelezésben eljutni, hogy a nem megújuló energiaforrásokat helyettesítse a megújulókkal, hogy Földünk hosszú távon élhető és fenntartható legyen. Ezzel megoldódna az üvegházhatású gázok kibocsátásának problémája is.
Szomorú tény, hogy az Európai Unióban ma még a megújuló energiafelhasználás csupán 5,3 %-os, és 2020-ra el kellene érni a 20 %-ot.
A biomassza
Az energetikai célra felhasználható biomasszát szerves anyagok, hulladékok, vagy a közvetlenül erre a célra termesztett növényi nyersanyagok alkotják. Ide tartozik a szalma, kukoricaszár, napraforgó, repce, faapríték, fanyesedék, fűrészpor, vagy az energetikai célra ültetett növények: akác, nyárfa, fűzfa, stb., és ide tartozik az állati eredetű trágya, az állattartás melléktermékei, a kommunális hulladék szerves része.
A fent felsoroltak, összefoglaló nevén a biomassza energiaforrásként hasznosítható, kétféle módon: közvetlen elégetéssel hő- és villamos energia termelésére, és levegő kizárásával erjesztve biogáz előállítására. Ha levegő jelenlétében kerül erjesztésre, akkor jármű üzemanyagot is lehet belőle előállítani. A fás és lágyszárú növényeket, melyeket közvetlenül erre a célra termesztettek, aprítani, brikettálni illetve pelletálni szükséges ahhoz, hogy felhasználhatók legyenek. A biomassza feldolgozáshoz erre szakosodott cégek gyártanak brikettáló gépeket, pelletáló rendszereket illetve aprítógépeket.
A biomassza előnyei
A biomassza már önmagában azzal, hogy megújuló energiaforrás számos előnnyel bír. Nagy előnye tehát, hogy folyamatosan megújul, hasznosítása pedig a légköri szén-dioxid mennyiségének szinten tartásával megoldható. Használatával megmaradnak az ásványkincsek és a nem megújuló energiahordozókhoz képest kisebb a káros anyag kibocsátás. A kutatások szerint a biomassza elégetésekor csak éppen annyi szén-dioxid keletkezik, amennyit az elégetett növények a fotoszintézis során elhasználtak, így egy lehetséges alternatívát jelent a szén-dioxid kibocsátás mérséklésére.
Hátrányok
A biomasszán alapuló villamos energia előállítás ma még igen költséges, és a biomassza erőműveket a legjobb lenne a biomassza források közvetlen közelében megépíteni, hogy a szállítás költségei és környezetterhelése kiküszöbölhető legyen. A biomassza előállítása ugyanazokon a területeken folyik, ahol az élelmiszert is megtermeljük, így aggályos az élelmiszerek előállítása és az élelmiszerárak szempontjából is.
