Cégről-cégre 1.

Sajnos a technológia kiforratlanságából adódó problémák jól megmutatkoznak az eddigi üzemelési tapasztalatokból. Ezeket a teljesség igény nélkül az alábbiakban gyűjtöttük össze. Fő célunk ezzel, hogy a nem megbízható technológiák ismertek legyenek hazánkban, hogy azok telepítését el lehessen kerülni. Az összeállítás egy korábbi munkánk frissítése és külföldi adatok alapján történt: (Szuhi, 2007, Fichtner, 2004, RPS, 2007, Dominic 2007, Greenaction 2006a, Arena-Mastellone 2005, Greenaction 2006b):

Allied Technology Group

A cég által birtokolt és üzemeltetett richlandi (USA) plazma-elgázosító üzem 2001-ben bezárásra kényszerült az emissziós problémák és anyagi gondok miatt. Az üzem sosem volt képes teljes kapacitáson működni (Stang, 2008)

Asian Pacific Environmental Technology

 A cég Honoluluban működő egészségügyi hulladékot ártalmatlanító plazma-íves üzeme, mindösszesen nyolc hónapot üzemet, amikor is 2005-ben bezárták a „hőálló és elektróda” problémák miatt (Environmental Science, 2005)

Brighstar Environmental – SWERF

2001-ben Ausztráliában kezdte el működését a wollongongi-i referenciaüzem, azonban azóta is csak szakaszosan üzemelt és a tervezett 100 ezer tonnás kapacitásának csak a negyedét tudta elérni. Az ausztráliai üzem nem tudta teljesíteni az uniós szintű előírásokat, és bár a cég arra törekedett, hogy a füstgáz tisztítás hatásfokát növelje, ez nem sikerült. Az Energy Development Limited a Brighstar 88%-os tulajdonosa kijelentette, hogy az ausztráliai fiaskó után nem támogatja tovább a technológia fejlesztését. Mindezek ellenére Nagy-Britanniában az eljárást továbbra is reklámozták, ahogy Ausztráliában, Indiában és az Egyesület Államokban is. 2004-ben a wollongongi üzemet bezárták, többek között azért mert határérték felett bocsátott ki kénsavat, arzént, nitrogén-oxidokat és számos technológiai problémán nem sikerült úrrá lenni. A technológia számos gyártónak modellként szolgált, így a kudarc jelentős csapás volt az új technológiára.

Compact Power (Brit)

Egyetlen kis méretű referenciaüzem működik Nagy-Britanniába, Avonmouth-ban, amely 8 ezer tonna klinikai hulladékot ártalmatlanít.

Ebara

A japán gyártó elgázosító üzemei elsősorban Malajziában kaptak jelentős kritikát. Bár a cég zéró emisszióval hirdeti magát Japánban működő hagyományos égetője több ízben kapott büntetést a szennyvizek dioxinnal való szennyezettsége miatt.

Energos (Norvég-Német)

Öt működő üzem Norvégiában (Ranheim, Averoy, Hurum, Sarpsborg,Forus) és egy Németországban (Minden). Az egyes üzemek jellemzően 10-35 ezer tonna kapacitásúak (a Sarpsborgi egyedül 70 ezer tonnás). Az Energos kiemelkedik a többi gyártó közül azzal, hogy viszonylag sok üzeme működik Bár a működéséről kevés információ van, a Minden-i üzem ellen, a hely civil szervezet a Bimi – Bürgerinitiative Minden (www.bimi.info) kampányol és három alaklommal leállították az üzemet a határérték feletti kibocsátások miatt. Az eljárás az elgázosítást ötvözi az égetéssel. 2004-ben az Energos részben csődbe ment

Enerkem /Novera (Kanada)

A technológiát az Enerkem dolgozta ki, a piacra a Novera vitte Európában. A spanyolországi Castellonban 2002 óta működő referenciaüzeme 25 ezer tonna hulladékot ártalmatlanít. Ezen kívül van egy kis mintaüzeme a Kanadai Quebecben.

FERCO

A Ferconak egyetlen demonstrációs üzeme van az Egyesült Államokbeli Vermontban, amely 165 ezer tonna hulladékot ártalmatlanít

Foster Wheeler – elgázosítási eljárás

Két üzeme van, egyik a Finnországi Lahtiban, amely 116 ezer tonna hulladékot kezel, egyelőre próbaüzemmódban illetve a Finnországi Varkausban, ahol alumínium hulladékot ártalmatlanít. Emellett másutt így Svédországban, Belgiumban is vannak üzemei. A cég napjainkban a hulladék helyett a biomassza égetésre tér át.

GEM – Graveson Energy Management

A Bridgeendi tesztüzem nem üzemel, a gázmotor kibocsátásai meghaladták a határértékeket és a próbaüzemre speciális engedély kellett kérnie.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

e-learning pirolízis

Társadalmi-gazdasági hatások 2.

A plazma-eljárással hasonló a helyzet. Az egyetlen kommunális szilárd hulladékot kereskedelmi léptékben kezelő rendszer a Japán Utashanaiban működő üzem gazdaságilag veszteséges az ígéretek ellenére is. A Columbia Egyetem Los Angeles városának megbízásából 14 különböző új termikus eljárás költségét vetette össze. Ezek közül a valóban működő rendszereknél azt találták, hogy egy tonna hulladék kezelésének költsége (beleértve […]

Read More
e-learning pirolízis

Társadalmi-gazdasági hatások

Noha jelen kiadványunkban elsősorban az új termikus technológiák környezeti hatásaira koncentrálunk egy fejezet erejéig kitérünk a társadalmi-gazdasági hatásokra is. Egyrészt mert ezek a szempontok nyilvánvalóan meghatározóak egy üzem telepítésénél másrészt a hatásvizsgálati eljárás része az üzem okozta környezetállapot változás társadalmi-gazdasági hatások feltárása is, mégha itt mi elsősorban közvetlenül az üzem hatására koncentrálunk is. Ebben a […]

Read More
e-learning pirolízis

Szilárd maradékanyag

Érdemes néhány mondat erejéig az új termikus technológiák használata során keletkező szilárd maradékanyagokra is kitérni. A pirolízis üzem maradékanyaga az eredetileg bevitt hulladék 14-40 tömegszázalékát érik el (Fichtner 2004). Két nagy csoportra oszthatóak, úgymint salakanyagok illetve füstgáztisztítási maradékanyagok. Az előző adja a maradékanyagok meghatározó részét. A füstgáztisztítási maradékanyagok általában veszélyes hulladéknak minősülnek, de jellemző módon […]

Read More