Légszennyezés

Könnyen lehet, hogy az éghajlatváltozás okozta katasztrófális események sokkal közelebbi jövőnket érintik, mint eddig hittük. A brit Tyndall Centre for Climate Change Research kutatói 12 olyan „forró pontot” állapítottak meg bolygónkon, melyeket a globális felmelegedés hatásai elsőként érinthetnek.

Az eddigi legpesszimistább becslés, amely egy kormányközi szervezettől származik, és az átlaghőmérséklet 5,8 Celsius fokkkal emelkedne egy évszázad alatt, még mindig igen optimistának tűnhet annak fényében, amit most a norwich-i éghajlatkutatóintézet munkatársai állítanak. A 12 forró pont:

1. Szahara:

Csökken a sivatag területe, de így kevesebb homok jut az óceánokba, ami a planktonok fontos táplálékforrása, ha csökken a populációjuk, csökken a CO2 megkötés is. Ráadásul a légköri homkszemek gátolják a hurrikánok kialakulását is.

2. Amazonas-medence:

Csökken az ide jutó csapadék mennyisége, és így összeomolhat a Föld-tüdejének ökoszisztémája. Ez akár annyi szén-dioxidot is a levegőbe juttathat, mint az embersiég az egész 20. század alatt.

 3.Ózonlyuk:

A magas légköri ózon alacsony hőmérsékleten tud hatékonyan védeni a napból érkező ibolyántúli sugárzások ellen. A felmelegedés éppen ezért az ózonlyuk növekedését is eredményezheti

4. Grönland:

A felmelegedéssel a sziget jégpáncélja elolvadhat és ez 7 méterrel emelheti a világtengerek szintjét. 

5. Tibet:

A hóval és jéggel fedett Tibet tükörként veri vissza a nap sugarait. Az olvadással ez a funkció megszűnik és ez tovább erősíti a felmelegedést.

6. Sószelepek:

A Földközi-tengert az Atlanti óceántól csak a Gibraltári szoros választja el. A két terület vizének sótartalma között jelentős különség van, amihez az élővilág alaklamzkodott. A felmelegedés ezt felboríthatja és fajok tömeges eltünését eredményezheti.

7. Golf-áramlat:

A felmelegedéssel leállhat a nagy tengeri szállítószalag, ami drámaian változtathatja meg egyes területek éghajlatát. Európában elsősorban Nagy-Britannia és a part menti területek lehetnek érintettek. 

8. El -Nino:

A tengerfelszín hőmérsékletének gyors növekedése, ami egyes területeken pusztító áradásokat, másutt szárazságokat okoz.

9. Nyugat-antarktiszi jégtömbök:

Míg a szárazföldi jég elolvadása lassú folymat, a tengeri jégtömbök elolvadása rendkívül gyors is lehet. Ezen tömbök elolvadása akár 7-8 méterrel is emelheti a tengerszintet.

10. A metán:

A jeges tengerek és Szibéria rengeteg metánt tart fogva jégbe zárva. A felmelegedéssel ezek felolvadnak és a légkörbe jutnak. A metán üvegházhatása többszöröse a szén-dioxidénak. A szibériai metán légkörbe kerülése megtízszerezne a légkörben lévő üvegházhatású gázokat.

11. Monszun:

A monszunt az óceán és a szárazföldek eltérő felmelegedése alakítja ki. A felmelegedés erősödésével, tovább nő a szárazföldek felmelegedése, ami fokozza a monszunok erejét.

12. Sarki áramlatok:

Az antarktisz körüli hideg óceáni áramlatok hideg vizet juttanak a magasabb szélességi körökbe. Ezen áramlat lelassulása szintén kritikus hatású lehhet.