A vörösiszap okozta légszennyezésről itt olvashat
A tegnapi Veszprém megyei vörösiszap-katasztrófa súlyos kérdéseket vet fel az Almásfüzítőn tárolt 12 millió tonna vörösiszap lehetséges környezeti kockázatairól is. Szervezeteink az alábbi aggályokat fogalmázzák meg az ügy kapcsán és kérik a hatóságok közreműködését.
Almásfüzítőn, közel 50 éven keresztül, 1997-ig timföldgyár működött, melynek veszélyes hulladékát a vörösiszapot a település környezetében a Duna közvetlen szomszédságában helyezték el. Ismereteink szerint közel 200 hektárnyi területen, több mint 12 millió tonna hulladék került elhelyezésre zagytározókban.A területen összesen 7 zagytározó kazettát alakítottak ki, ezek közül a legnagyobb a VII. kazetta részben még ma is fedetlen, míg a többi fedett. A zagytározókba több ezer tonna egyéb veszélyes hulladékot is leraktak, valamint a tározó gátjába építettek bele, így salakpernyét, bőrgyári cserzőanyagot, galvániszapot. A VII. kazetta lefedése részben a dorogi veszélyeshulladék-égető pernyéjével történt.
A vörösiszap erősen lúgos, nehézfémtartalma hétszerese az átlagos talajoknak. Az almásfüzítői tározók nehézfémtartalma összesen 120 ezer tonna! Ráadásul az almásfüzítői vörösiszap radioaktivitása 10-20-szorosa a hazai talajok átlagértékének. A fenti tulajdonságai miatt a vörösiszapot veszélyes hulladéknak minősítették.
Az almásfüzítői vörösiszap igazi környezeti kockázatát annak elhelyezése okozza. A jelenlegi zagytározók környezete ugyanis a vízrendezési munkálatok előtt mocsaras terület volt. Ezt a területet most 10 km hosszú árvízvédelmi töltés választja el a Dunától, ami több helyütt egyben a zagytározók gátja is. Árvíz idején a zagytározók mintegy szigetként állnak ki a Duna vizéből. A zagytározók közelében található az almásfüzítői Kis- és Nagykolónia is, lakott területeivel.
A vörösiszap tározók kialakításakor agyagréteget nem terítettek, így a megfelelő védelem nélkül épült tározók a talajvizet szennyezhetik. A Duna kis és közepes vízállása idején ez a szennyezett víz a talajvíz áramlásának iránya miatt a Dunába kerülhet. A jelenlegi zagytározók területe korábban folyó illetve patakmeder volt, ami most is a talajvíz áramlásának fő irányát megszabja. Ezek a gátak állékonyságát is nagyban gyengítik.
A zagytározók körüli talajvízfigyelő kutakban többször mértek a határértékeket jóval meghaladó toxikus fém és fluorid-koncentrációkat.
A terület ráadásul földrengésveszélyes. A szomszédos Komárom és Dunaalmás több komoly földrengést élt át, melyek során házak dőltek össze. Egy, a területen bekövetkező esetleges újabb erős földrengés környezeti katasztrófát okozhatna a vörösiszap Dunába kerülése miatt, amely a part menti települések ivóvízellátását is ellehetetlenítené.
Szervezeteink a Veszprém megyei katasztrófa miatt és az
almásfüzítői vöröiszap környezeti kockázatairól készült tudományos kutatások
alapján, melynek nyomán sajtközleményünket is összeállítottuk, komoly
aggodalmakkal tekintünk a megyénkben található vörösiszap-tározókra.
A Duna közelsége, a talajvízzel való érintkezés, vagy egy esetleges gátszakadás a Veszprém megyeihez hasonló, vagy annál nagyobb környezeti katasztrófát is okozhat.
Szervezeteink ezért megkérik a környezetvédelmi és katasztrófavédelmi hatóságokat, hogy tartsanak rendkívüli ellenőrzést az almásfüzítői zagytározónál és tájékoztassák a közvéleményt a potenciális környezeti kockázatokról. Szükségesnek tartanánk, ha a zagytározók és azok rekultivációját helyi lakosokból és szakértőkből álló civil ellenőrző bizottság is felügyelhetné.
Esztergom, 2010-10-05
Az anyagot egyéb források felhasználása mellett Viczián István, Az almásfüzítői vörösiszap zagytározók környezetgeomorfológiai viszonyai c. munkája alapján állítottuk össze. (http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2004/FE20041-2_85-92.pdf)
További képek:
