Az Európai Unióban a városi lakosság 90%-a van kitéve az egyik legkárosabb légszennyező anyag hatásainak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által veszélyesnek ítélt mértékben. Ez az eredménye a legutóbbi európai levegőminőség értékelésnek, amelyet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) tett közzé.
Európában a járművek, az ipar, a mezőgazdaság és az otthonok is hozzájárulnak a légszennyezéshez. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben néhány szennyezőanyag kibocsátását visszafogták, és így a koncentrációjuk is csökkent, a jelentés azt mutatja, hogy Európában a légszennyezettség problémája messze nem megoldott.
A kibocsátás mértéke nem az egyetlen faktor, amely meghatározza a levegőben lévő szennyezőanyagok koncentrációját. Ebben szerepet játszanak további tényezők is, mint az időjárás, a levegőben lezajló kémiai folyamatok és a szennyezőanyagok átkerülése Európán kívüli területekről. Ennek köszönhető, hogy a kibocsátás csökkentése nem mindig egyenlő a szennyezőanyag koncentrációjának csökkenésével.
Két jellemző szennyezőanyag, a szálló por és a talajközeli ózon továbbra is felelőssé tehetők mint a légzési problémák, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a rövidebb élettartam forrásai.
2009 és 2011 között a városi lakosság akár 96%-a volt kitéve a finom szálló por (PM2.5) WHO irányelveket meghaladó koncentrációjának, és akár 98%-uk volt kitéve az ózon (O3) WHO irányelvek feletti koncentrációjának. Ugyanakkor az uniós jogszabályok által kitűzött határértékeket meghaladó mennyiségű szennyezőanyagok az uniós polgárok csak kisebb hányadára, mindössze 1/3-ára voltak hatással. Az EU-s határértékek és célok bizonyos esetekben kevésbé szigorúak, mint a WHO irányelvek.
A jelentés azt is megállapítja, hogy már nem csupán a városokról kell szót ejteni, sajnos egyes vidéki területeken is jelentős mértékű a légszennyezés.
El kell ismerni azonban, hogy több sikertörténet is létezik a légszennyező anyagok kibocsátásával kapcsolatban. Például az erőművekből, iparból és közlekedésből származó kén-dioxid kibocsátás csökkent az elmúlt évtizedben, és ezzel együtt csökkent a veszélyeztetettség is. Az ólmozott benzin kivonásával pedig csökkent az ólom koncentrációja, amelyről egyébként megállapították, hogy befolyásolja a neurológiai fejlődést.
