Hétfő óta a legtöbb hazai nagyvárosban az egészségügyi határérték felett van a szálló por koncentrációja a városok központi területein. A határérték túllépés egyes mérőállomások esetén meghaladja az egészségügyi határérték százötven százalékát is. A légszennyezettségi adatok a legszennyezes.hu oldalon órás frissítéssel követhetőek.

Az elmúlt napok csapadékmentes és csendes időjárása miatt a levegőben folyamatosan emelkedett a szennyezőanyagok és így a 10 mikrométer alatti méretű szálló por (PM10) koncentrációja. A legtöbb nagyvárosban a hétfői napon lépte át az egészségügyi határértéket és a keddi napon tovább emelkedett. A mai adatok alapján ez a tendencia folytatódik.

Dorog, Győrött és Veszprémben kevéssel a határérték felett alakult a szálló por koncentrációja, míg Nyíregyházán és Budapesten némileg magasabb értékeket regisztráltak az Országos Légszennyezettségi Mérőállomás műszerei.

Nyíregyházán a tegnapi nap már a tájékoztatási szint felett alakult a szennyezőanyag koncentrációja, míg Pécs belvárosában már két napja a tájékoztatási küszöbszint felett alakul a szálló por koncentrációja.

A szennyezettség eddig elsősorban a forgalmasabb, belvárosi területeket jelentkezik, de egyes településeken, így Miskolcon, már a kertvárosi területeken is a határérték felett alakult a szálló por koncentrációja.

A meteorológiai előrejelzések alapján lényeges javulás a hét végéig nem várható.

Egészségügyi hatás

A szálló por koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel. Növekszik az asztma és a krónikus légcsőhurut fellángolások miatti orvoshoz fordulás, illetve a szív-érrendszeri megbetegedések száma.

A kültéri levegő szálló por tartalmának hosszú távú hatásai a következők: a várható élettartam jelentős csökkenése a szív- és érrendszerei, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében. A halálozás növekedése mellet egyre több bizonyíték van arra is, hogy a megnövekedett szálló por koncentráció növeli a keringési és légzőszervi megbetegedések miatti kórházi betegfelvételek számát. A szálló por koncentráció emelkedése növeli továbbá az általános halálozás, az asztma, a krónikus nem specifikus légzőszervi betegségek, a szív-érrendszeri betegségek és a nem rosszindulatú tüdőbetegségek miatti halálozást is. (forrás: Környezet-egészségügyi Intézet)

Javaslat

A légszennyezésre érzékeny csoportok, így az idősek, gyermekek, kismamák, légzőszervi és keringési megbetegedésben szenvedők lehetőleg kerüljék el a városok forgalmas, központi tereit.

Határértékek, szmogriadó

A hazai jogi szabályozás többféle küszöbértéket különböztet meg. A legalacsonyabb az egészségügyi határérték, amelynek rövid idejű kismértékű átlépése általában tartós egészségkárosodást nem okoz. A következő szint a tájékoztatási küszöbérték, amely az érzékenyebb lakossági csoportokra (betegek, gyermeke, idősek) nézve jelent problémát. Erről, amennyiben két napon át fennáll az állapot a lakosságot tájékoztatni kell. A harmadik szint a riasztási küszöbérték, amelynek rövid idejű átlépése is veszélyezteti az emberi egészséget, és azonnali beavatkozást igényel.

Bővebb információ:

Szuhi Attila

Válaszúton Alapítvány

www.legszennyezes.hu

Tel.:30/563-7749

A vörösiszap kiszáradása egy újabb veszélyt hordoz magában, ez pedig a vörösiszap kiporzása.

A Pannon Egyetem szakértői csoportja szerint a kiszáradt vörösiszap teljes tömegének több mint ezredrészét a belélegezhető szálló por teszi ki. Ez lényegesen magasabb arány, mint a hazai talajoknál vagy más ömlesztett anyagoknál. A belélegezhető szálló por 10 mikrométernél kisebb (összehasonlításképpen: az emberi hajszál kb 100 mikrométer vastagságú). A szálló por durva frakciója 10-1 mikrométer közötti mérettartományba tartozik, ez a légutakon keresztül akár a nagyobb hörgőkig is eljuthat. A Pannon Egyetem mérései szerint a vörösiszap durva porfrakciójának lúgossága 11-12 pH közötti, tehát a kiülepedési helyeken ilyen lúgossággal kell számolni. Az ennél is kisebb un. finom por eljuthat a tüdő léghólyagocskáiba is, ahol még komolyabb egészségkárosító hatást tud kifejteni.

Bár vitatott a vörösiszapok nehézfémtartalma, több független mérés is (Bálint Analitika, Pannon Egyetem, stb.) is az átlagos talajokénál jóval magasabb és a több esetben határérték feletti nehézfém-koncentrációt mutatott ki a vörösiszapban. Ezek a nehézfémek szálló porként szintén belélegzésre kerülhetnek és Zacher Gábor toxikológus szerint akár fémmérgezést is okozhatnak. Ennek tünetei sokfélék lehetnek a belélegzett fémektől függően van amely idegrendszeri tünetekkel jár, más a vérképző szervet, a vesét, vagy az emésztőszervet betegíthetik meg.

Fontos tudni, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint nincs olyan alacsony koncentráció, amelynél ne kellene a szálló por egészségkárosító hatásával számolni.

A Pannon Egyetem mérései szerint a szálló por koncentrációi a Devecseren emelkedő trendet mutat, de egyelőre a 24 órás egészségügyi határérték alatt található. Méréseiket azonban október 7-9 között végezték, amikor az iszap száradása még csak elkezdődött, így vélhető, hogy a koncentrációk ennél már magasabbak. Az ÁNTSZ mérései alapján az érintett területeken már a szombati napon is határérték feletti szálló por koncentrációt mértek ezért az ÁNTSZ felhívta a mentésben résztvevők és a lakosság figyelmét, hogy a területen fennálló viszonyok között már kötelező a porálarc és a védőszemüveg viselése.

A katasztrófavédelem szerint a szálló por koncentrációja csak Kolontáron van a határérték felett, míg a devecseri polgármester szerint a településén az egészségügyi határérték két-háromszorosa a szálló por koncentrációja.

A hivatalos mérési eredményeket sajnos nem ismerhetjük meg, mert azokat nem hozták eddig nyilvánosságra.

Mindenesetre az elkövetkező napok időjárása, az alacsony szélsebesség, a napsütéses órák nagy száma elősegíti a szálló por koncentrációjának növekedését.

A szálló porrol és annak egészségügyi hatásáról itt olvashat többet

Az aktuális légszennyezettségi helyzetet itt tudja megnézni

 A vörösiszap okozta légszennyezésről itt olvashat

 A tegnapi Veszprém megyei vörösiszap-katasztrófa súlyos kérdéseket vet fel az Almásfüzítőn tárolt 12 millió tonna vörösiszap lehetséges környezeti kockázatairól is. Szervezeteink az alábbi aggályokat fogalmázzák meg az ügy kapcsán és kérik a hatóságok közreműködését.

A területen összesen 7 zagytározó kazettát alakítottak ki, ezek közül a legnagyobb a VII. kazetta részben még ma is fedetlen, míg a többi fedett. A zagytározókba több ezer tonna egyéb veszélyes hulladékot is leraktak, valamint a tározó gátjába építettek bele, így salakpernyét, bőrgyári cserzőanyagot, galvániszapot. A VII. kazetta lefedése részben a dorogi veszélyeshulladék-égető pernyéjével történt.

A vörösiszap erősen lúgos, nehézfémtartalma hétszerese az átlagos talajoknak. Az almásfüzítői tározók nehézfémtartalma összesen 120 ezer tonna! Ráadásul az almásfüzítői vörösiszap radioaktivitása 10-20-szorosa a hazai talajok átlagértékének. A fenti tulajdonságai miatt a vörösiszapot veszélyes hulladéknak minősítették.

Az almásfüzítői vörösiszap igazi környezeti kockázatát annak elhelyezése okozza. A jelenlegi zagytározók környezete ugyanis a vízrendezési munkálatok előtt mocsaras terület volt. Ezt a területet most 10 km hosszú árvízvédelmi töltés választja el a Dunától, ami több helyütt egyben a zagytározók gátja is. Árvíz idején a zagytározók mintegy szigetként állnak ki a Duna vizéből. A zagytározók közelében található az almásfüzítői Kis- és Nagykolónia is, lakott területeivel.

A vörösiszap tározók kialakításakor agyagréteget nem terítettek, így a megfelelő védelem nélkül épült tározók a talajvizet szennyezhetik. A Duna kis és közepes vízállása idején ez a szennyezett víz a talajvíz áramlásának iránya miatt a Dunába kerülhet. A jelenlegi zagytározók területe korábban folyó illetve patakmeder volt, ami most is a talajvíz áramlásának fő irányát megszabja. Ezek a gátak állékonyságát is nagyban gyengítik.

A zagytározók körüli talajvízfigyelő kutakban többször mértek a határértékeket jóval meghaladó toxikus fém és fluorid-koncentrációkat.  

A terület ráadásul földrengésveszélyes. A szomszédos Komárom és Dunaalmás több komoly földrengést élt át, melyek során házak dőltek össze. Egy, a területen bekövetkező esetleges újabb erős földrengés környezeti katasztrófát okozhatna a vörösiszap Dunába kerülése miatt, amely a part menti települések ivóvízellátását is ellehetetlenítené.

Szervezeteink a Veszprém megyei katasztrófa miatt és az almásfüzítői vöröiszap környezeti kockázatairól készült tudományos kutatások alapján, melynek nyomán sajtközleményünket is összeállítottuk, komoly aggodalmakkal tekintünk a megyénkben található vörösiszap-tározókra.

A Duna közelsége, a talajvízzel való érintkezés, vagy egy esetleges gátszakadás a Veszprém megyeihez hasonló, vagy annál nagyobb környezeti katasztrófát is okozhat. 

Szervezeteink ezért megkérik a környezetvédelmi és katasztrófavédelmi hatóságokat, hogy tartsanak rendkívüli ellenőrzést az almásfüzítői zagytározónál és tájékoztassák a közvéleményt a potenciális környezeti kockázatokról. Szükségesnek tartanánk, ha a zagytározók és azok rekultivációját helyi lakosokból és szakértőkből álló civil ellenőrző bizottság is felügyelhetné.

Esztergom, 2010-10-05

Az anyagot egyéb források felhasználása mellett Viczián István, Az almásfüzítői vörösiszap zagytározók környezetgeomorfológiai viszonyai c. munkája alapján állítottuk össze. (http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2004/FE20041-2_85-92.pdf)

További képek:

itt 

itt 

Számolja ki itt, a lakókörnyezetében lévő üzem egészségügyi hatását és az általa okozott gazdasági kárt honlapunk legújabb Flash-moduljával. Az alábbi kis program segítségével az ön által megadott légszennyezőanyag kibocsátás alapján megismerheti egy-egy üzem becsült egészségügyi hatását és ennek gazdasági költségeit.