Alapítványunkat rendszeresen, havonta több alkalommal keresik meg olyan emberek, akik ingatlant szeretnének vásárolni, de aggódnak a levegő minősége miatt, illetve ahhoz kérnek tanácsot, hogy az adott ingatlan megvásárlása jó döntés-e egészségügyi szempontból. Cikkünkkel nekik próbálunk segítséget adni.
Az első és legfontosabb tudni való, hogy Magyarországon csak kb. 50 helyen mérik folyamatosan a levegő minőségét. Ez azt jelenti, hogy olyan nagyvárosokban, mint Pécs, Miskolc, vagy Debrecen jó esetben 2-3 levegőminőségi mérőállomás található.
A probléma az, hogy ez az állomássűrűség nagyon alacsony. Egy olyan település esetén, mint Sopron, amelynek a domborzata nagyon változatos a levegő minősége alapvetően más az egyes városrészekben. Aki a városban akar lakást vagy házat vásárolni gyakorlatilag nem rendelkezik információval, azzal kapcsolatban, hogy milyen a levegő minősége az általa kiválasztott településrészen.
A probléma az, hogy a levegő minősége gyakorlatilag utcaszinten is erősen változhat. A soproni példánál maradva a nagy forgalmú utak közvetlen közelében igen magas lehet a levegő szennyezettsége. Ökölszabályként az mondható el, hogy az utaktól távolodva a levegő szennyezettsége közel exponenciális léptékben csökken. Tehát már 200 méterre a főforgalmú utaktól lényegesen jobb lehet a levegő minősége.
Sopron azért is jó példa, mert a város területén mind alföldi, mind dombvidéki lakott területek előfordulnak. Bár első megközelítésben a magasabban fekvő területeken jobb lehet a levegő minősége (Sopronban ilyen a Felső- és Alsólövérek, stb.) ez nem minden település esetén érvényes. Ahol például komoly ipari pontforrás található, ott azok az ingatlanok, amelyek magasabban helyezkednek el egy-egy domboldalon, gyakorlatilag szembenézhetnek a ipari forrás kéményével, és ez kedvezőtlen időjárási helyzetekben nagyon magas légszennyezettséget eredményezhet egy bizonyos magassági szinten. Bár Sopron e tekintetben szerencsés, és a környezetvédelmi követelmények miatt a legtöbb városban ez már közel sem olyan probléma, mint egykor, mégis érdemes tudni róla.
Ha megnézzük a soproni eladó lakások árait megfigyelhetjük, hogy a fekvés milyen alapvető szerepet játszik az árképzésben. A zöldövezeti, tisztább, egészségesebb területeken az ingatlanok ára is magasabb.
Az alábbi térképen az ingatlannet.hu oldal ingatlanár statisztikáit látjuk, valamint a Google domborzati térképét. Jól látható, hogy Sopronban a zöldövezeti, magasabb fekvésű ingatlanos árai magasabbak. Ez jól mtatja, hogy a környezet minősége alapvető szempont az ingatlanos árképzésében.
Ugyanakkor érdemes egy újfajta tendenciára is felhívni a figyelmet. A családi házas övezetekben egyre nagyobb teret hódít a gázfűtéssel szemben a fatüzelés. Ez egyrészt kedvező folyamat, hiszen a nem megújuló gázfűtés helyét átveszi a biomassza alapú fatüzelés. A probléma az, hogy a fa, és a gyakran ezzel együtt járó szén, és még rosszabb esetben szeméttüzelés, igen komoly légszennyezéssel jár. A fő problémát elsősorban a szálló por kibocsátás okozza.
Emiatt előfordulhat, hogy a korábban tiszta levegőjű külső városrészek szennyezettsége ismét emelkedik a téli időszakban. A helyzetet bonyolítja, a változatos domborzat is. Igen gyakran előfordul Magyarországon un. inverziós helyzet. Ez azt jelenti, hogy a talajközelben hidegeb a levegő, mint a magasabb légrétegekben. Ez pedig megakadályozza a szennyezőanyag hígulását. Ez leggyakrabban a téli időszakban fordul elő. Emiatt viszont a medencehelyzetű városok, mint amilyen Sopron, de sok más hazai nagyváros is, extrém légszennyezettségnek van kitéve. Ez általában csak időszakos, olykor csak néhány óráig tart, de előfordulnak tartós szmoghelyzetek is.
E tekintetben kedvezőtlen lehet a magasabb fekvésű ingatlan is, hiszen előfordulnak olyan helyzetek, amikor az ingatlan épen az inverziós réteg alatt helyezkedik el, ami miatt itt különösen magas lehet a levegő szennyezettsége.
A helyzet tehát nagyon összetett, és az igazság az, hogy a mérőhálózat ritkasága és a helyi viszonyos egyedisége miatt nagyon nehéz jó tanácsot adni.
De engedjenek meg, hogy néhány alapszabályt azért megosszak, az ingatlanvásárlókkal:
– a főútvonalakat kerüljük, legalább 200, de inkább 500 méterre költözünk tőlük
– Magyarországon a levegő minősége nagyjából egyforma, Budapest külterületein nem rosszabb a levegő minősége, mint más hazai nagyobb városokban
– az ország legszennyezettebb területe az ÉK-i országrész, kiemelten a Sajó-völgye, de ennek elsősorban meteorológiai okai vannak.
– Magyarországon viszonylag kevés olyan nagy ipari létesítmény van, ami komoly környezet-egészségügyi kockázatokat jelent
– kerüljük azokat a területeket, ahol magas a széntüzelés aránya
Sajnos egyedi tanácsot, a helyi iszonyok ismerete nélkül nehezen tudunk adni, de aki úgy érzi, hogy szüksége van megerősítésre, keressen minket nyugodtan. Tanácsadásunk ingyenes.
Köszönjük a kiváló cikket. Az az állitás hogy „Magyarországon a levegő minősége nagyjából egyforma” viszont őrültségnek tartom. Budapesti lakosként személyesen élem át hogy vannak hetek amikor nem kapok levegőt az iszonyatos légszennyezés miatt. Nem gondolom hogy ha kimegye az ember a város mocskából akkor is ilyen lenne.
Nagyon koszonom a segito, osszefoglalo cikket! Kifejezetten az Angyalfoldi resz levegominosege erdekelne Budapesten, 13. kerulet. Egeszsegileg milyen mertekkel rosszabb ott, hogy belvaros, mint peldaul kulsobb pl 11. keruleti reszek, 4. kerulethez hasonlitva. Ha keruletet valt Budapesten belul az ember, az sokat jelent? vagy mivel ugyis szinte a munkabol csak aludni jar haza, mindegy. Igaz hogy ejszaka a szennyezettseg minosege nem jelentos Budapesten belul? illetve az agglomeracio levegojevel osszehasonlitva? Koszonom segitseget!