Itt a szmog – mit tehetünk egyénileg?

Ma megjelentek az első szmogról szóló hírek a híradásokban, amely ráirányítja a figyelmünket a téli időszak talán legnagyobb – egészségünket is veszélyeztető – problémájára: a szmogra, légszennyezésre.
Néhány pontban összefoglaljuk, hogy egyéni szinten mi mindent tehetünk azért, hogy ne nőjön a légkörben a káros szennyező anyagok mennyisége. Lehet, hogy kis lépések ezek, vagy úgy gondolod, te azzal a kis égetéssel nem ártasz, pedig a sok kicsiből jön össze a nagy egész, csak együtt tehetünk azért (is), hogy tiszta levegőt lélegezzünk be!

Avarégetés helyett…

Hazánkban igen elterjedt, hogy ősszel elégetjük a kertben összegyűjtött száraz faleveleket, zöldhulladékot, faágakat, gazokat, stb. Pedig ez igen csak káros a környezetre és az emberek egészségére is. Az elégetett zöld hulladék ugyanakkor égetés előtt sok értékes anyagot tartalmaz, így duplán, triplán butaság elégetni. Égetés helyett mindent komposztálhatunk, így az értékes anyagokból humusz lesz, amivel pótolhatjuk a földünkben a kivont anyagokat. Így megmarad a körforgás, és ezt a következő években gazdag terméssel hálálja meg a földünk. Ezzel szemben égetéskor, főleg, ha nem tökéletes az égés, káros anyagok szabadulnak fel, amelyek nagy pusztítást tudnak végezni: például keletkezhet szén-monoxid, szálló por, nitrogén-oxidok, rákkeltő szénhidrogének, és még sorolhatnánk. Sokan ellenérvként hozzák fel, hogy a kártevők csak égetéssel pusztulnak el teljes bizonyossággal, ám ez nem igaz. Mivel a komposztálás során hő keletkezik, ezért a komposztban is elpusztulnak a kártevők, és ha biztosra szeretnénk menni, akkor engedjük ki a baromfikat a kertre, ilyenkor ősszel már nem tesznek kárt benne, és szépen összeszedegetik a kártevőket és azok lárváit.

Az avar égetésének lehetőségét egyébként minden település helyi rendeletben szabályozza, és azt csak nagykorú személy végezheti. Fel kell előre készülni arra, ha a tűz esetleg tovább terjedne, és minden olyan eszközt a tűz közelébe kell készíteni, amivel mindez megakadályozható. Néhány önkormányzat az égetést előzetes bejelentéshez köti, amelyet a tűzoltóság felé köteles megtenni az, aki ilyen tevékenységet kíván végezni. Akik megszegik a helyi szabályozásban előírtakat, ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő pénzbírságra is számíthat. De ne feledjük, mindez a mi egészségünk érdekében történik.

Minden melegít, ami éghető?

Sajnos vidéken – elsősorban a szegényebb társadalmi sorban élők körében – igen elterjedt ez a szemlélet, vagyis mindegy, mit égetünk, az meleget ad. Így sötétedés után már nem érdemes a falvakban sétálni, mert sötétebbnél sötétebb (és károsabbnál károsabb) füstöket láthatunk kiszállni a kéményeken. Ma sokan elégetik a szemetet, a ruhákat, a műanyag flakonokat, és elképzelni sem tudjuk, még mi mindent, és sajnos ezeket a rétegeket hiába figyelmeztetnénk a környezet- vagy légszennyezés káros hatásaira. Az otthoni hulladékégetésnek pedig nagyon sok káros hatása van, a műanyagok égetésekor például – mivel tökéletlen az égés – fokozott koromképződéssel kell számolnunk, amely a légkörbe jutva magas légszennyezettséget okoz.

Ha tehetjük, tudatosítsuk ezeket az emberekben, juttassuk el az információkat minél több emberhez, hiszen sokszor hallottuk, de örök igazság: „A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”.

Kapcsolódó témák:

Péntekig marad a köd, ezzel együtt a szmog is! Elmarasztalás Brüsszelből a légszennyezés miatt Kritikus állapotban a víz, a levegő és a talaj minősége Kínában A légszennyezés helyzete és hatásai Magyarországon