A WHO legutolsó jelentése szerint 3,7 millió ember hal meg a kültéri légszennyezettség miatt. Mi a légszennyezés egészségügyi következményei.
A WHO legutolsó adatai szerint tehát 2012-ben 3,7 millió ember halála köthető a kültéri levegőszennyezettséghez. Ez a szám egy emelkedő trendet mutat, mivel 2010-ben ez a szám még „csak” 3,4 millió volt.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez a szám csak a kültéri légszennyezettség egészségügyi hatását mutatja. Ezen túl a belterek légszennyezettsége hasonlóan drasztikus egészségügyi következményekkel jár. A WHO adatai szerint a levegőszennyezéshez összesen 7 millió idő előtti haláleset köthető. Ennek nagyjából felel a kültéri, míg másik fele a beltéri légszennyezés számlájára írható.
Sajnos a mai egészségügy csak a klasszikus betegségekkel foglalkozik a környezeti ártalmak okozta egészségügyi hatások alig-alig jelennek meg az egészségügyi tanfolyamokon és oktatásban. Holot ezek ma már vezető halálokoknak nevezhetőek. Sőt, nagyon sok egészségügyi probléma (daganatos megbetegedések, szív- és érrendszeri betegségek) kiinduló oka mögött éppen környezeti, vagy éppen életviteli problémák állnak.
A légszennyező anyagok közül a legnagyobb problémát a kis méretű szálló porok un. aeroszolok jelentik. Ezek a légszennyező anyagok 10 mikrométernél is kisebbek, így képesek gázként viselkedni. ez azt jelenti, hogy a légszennyező anyagok bejutnak a tüdőbe, sőt akár ezen keresztül a véráramba is.
Az, hogy ezek a légszennyező anyagok különböző légúti és tüdőbetegségeket okoznak közismert. Már az 1980-as években kimutatta egy magyarországi gyermek háziorvos, hogy a szennyezettebb napokon megnő a krónikus hörghuruttal jelentkező betegek száma. Azóta ezt már több ezer tanulmány alátámasztotta.
Kevésbé ismert, még egészségügyi dolgozók körében is, hogy a szennyezőanyagok szív – és érrendszeri megbetegedéseket is okozhatnak. A szálló por, például képes vérrögösödést elindítani, és így növeli a szívroham, vagy éppen a stroke kockázatát. Ma már az ilyen halálokok és a légszennyezettség magas szintje közötti összefüggés is igazolható statisztikai úton.
A harmadik terület, ami kritikusnak mondható a daganatkeltő hatású légszennyező anyagok. Vannak olyan szennyező anyagok, amelyek szinte minden égési folyamat melléktermékeként létrejönnek és közismerten daganatkeltő hatásúak. Ezek jellemzően a különböző szerves vegyületek. A közlekedés, vagy a tüzelés igen nagy mennyiségben bocsát ki ilyen vegyületeket, amely növeli a daganatos megbetegedések kockázatát. Egy brit tanulmány mutatta ki például, hogy hulladékégető közelében 7%-kal növekedett meg az ilyen típusú megbetegedések kockázata.
Nagyon fontos, hogy amikor egészségügyi hatásokról beszéljünk szétválasszuk az akut és a hosszú távú hatásokat. Az akut hatás azonnal jelentkezik. Ez ma már ritkább, ehhez ugyanis igen magas légszennyezettségi szintek szükségesek. Magyarországon ez inkább a 80-as évekig volt jellemző, de ma is előfordulhat, például asztmaroham kockázata nőhet, vagy allergiás tünetek, esetleg fejfájás jelentkezhet.
Sokkal nagyobb problémát okoznak a krónikus, azaz hosszú távú hatások. Ha a légszennyező anyagoknak hosszú távon vagyunk kitéve az bizonyos megbetegedések rizikóját növeli még alacsony szennyezettségi szint mellett is. Ezért van az, hogy például a szálló por esetén bár vannak egészségügyi határértékek, valójában nincs olyan alacsony koncentráció, amely mellett ne jelentkeznének káros egészséghatások.
Ennek az az oka, hogy ezen szennyezőanyagok esetében a hatás nem determinisztikus, hanem valószínűségi alapon számítódik. Azaz már egy molekula is okozhat elvileg például daganatos megbetegedés, mégha erre kicsi is az esély. Más szennyezőanyagoknál az egészségügyi hatás inkább csak egy bizonyos koncentrációs szint felett jelentkezik.
A környezeti hatások egészségügyi kockázatának feltérképezése, bár sokat fejlődött valójában még ma is gyerekcipőben jár. Fontos lenne ugyanakkor, hogy az egészségügyben dolgozók, még az alapszinteken is (pl. védőnői szolgálat, egészségügyi asszisztensek) tisztában legyenek a fenti tényekkel, hiszen gyakran ők azok, akik kapcsolatba kerülnek az emberekkel és ezekre a kockázatokra fel tudják hívni a figyelmet. A légszennyezettség egészségügyi hatásának csökkentéséért már apró cselekedetekkel is sokat tehetünk. A főzés utáni szellőztetés, vagy a kisgyermekek helyes időpontban (télen a déli órák, és nem napnyugta) történő levegőztetése is sokat jelenthet egészségünk megóvása érdekében.
