Légszennyezés

A talajközeli ózon

Az ózon három oxigénatomból álló molekula. A közvélemény elsősorban a sztratoszférikus ózont ismeri, melynek hatása kifejezetten pozitív, hiszen kiszűri a napból érkező káros UV sugárzás jelentős részét. Az ózon azonban megtalálható a földfelszín közelében, ahol hatása egyértelműen negatív. Káros a növényzetre és az emberi egészségre is.

Mi a forrása?

A talajközeli ózon egy része a sztratoszférából származik, másik jelentős része azonban helyben a felszín közelében, a troposzférában jön létre. Fontoslátni hogy közvetlen ózonkibocsátás nincs, ez a szennyezőanyag más légszennyezőanyagok átalakulásával jön létre, éppen ezért másodlagos szennyezőnek nevezzük.
A talajközeli ózon keletkezése a nitrogén-monoxid (NO) kibocsátásához köthető. Ezt a szennyezőt a gépkocsik, a fűtés és tüzelés során bocsátja ki az ember. A nitrogén-monoxid aztán a légkörben un. szerves gyökök jelenlétében oxidálódik és nitrogén-dioxid jön létre (NO2). A szerves gyökök a kipufogógázok szénhidrogénjeiből, szén-monoxidból, és a növényzet kibocsátásából állnak rendelkezésre. A nitrogén-dioxid aztán a nap sugárzásának hatására elbomlik nitrogén-monoxiddá (NO) és atomos oxigénné (O). Ez az atomos oxigén aztán a légkörben lévő oxigén (O2) molekulákkal egyesül ózonná (O3). Fontos látni tehát, hogy az ózon keletkezéséhez több tényező is szükséges. Először is elsődleges szennyezőanyag kibocsátás (nitrogén-monoxid, és szerves gyökök), másodszor pedig napsütés.
Amikor reggel a városban megindul a forgalom először nitrogén-monoxid, és szén-monoxid jut a légkörbe. Ezek folymatosan alakulnak át nitrogén-dioxiddá, majd a napsugárzás erősödésével talajközeli ózonná. Az ózonkoncentráció a déli órákban éri ela maximumát.. Késő délután a forgalom erősödésével újra több nitrogén-monoxid és szén-monoxid jut a légkörbe, de az ózon koncentrációja már nem nő, mert a napsugárzás ekkor már nem elegendő.
Az ózon a légkörből a napsugárzás és különböző reakciók vonják ki a légkörből.

A talajközeli ózon egészségügyi hatása

Az ózon izgatja a szemet és a légzőszervek nyálkahártyáját, súlyosbítja a krónikus betegségeket, elsősorban a hörghurutot és az asztmát. Súlyosbítja a pollenallergiát, és a légzőszervek gyulladását is kiválthatja. Az Európai Bizottság CAFE jelentése szerint évente átlagosan mintegy 40 ezer idő előtti halálozást okoz Európa-szerte az ózonszennyezettség. Fontos hangsúlyozni, hogy az ózon számos más, igen veszélyes légszennyezőanyag jelenlétét is jelzi (pl. peroxi-acetil-nitrát) a légkörben.

Egyéb hatások

Az ózon rendkívül káros a növényzetre, károsítja annak leveleit. A magas talajközeli ózon koncentráció súlyosbítja a savas esők, a savas ülepedés hatását is.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

A legveszélyeztetettebbek a gyermekek, az asztmában, és a valamilyen egyéb légúti megbetegedésben szenvedő gyermekek és felnőttek. Továbbá a keringési betegségekben szenvedők. Veszélyezett csoport a kültérben nehéz fizikai munkát végző emberek is.

Magyarországi helyzet

A talajközeli ózon hazánkban is egyre több problémát okoz, a nyári hónapokban nem ritka az ózon határérték felett koncentrációja. Ennek oka elsősorban a növekvő gépkocsi forgalomban keresendő. 

Határértékek

A határértékek az ózon esetében az un. napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximumára határozták meg. Ez azt jelenti, hogy meg kell keresni egy napon belül azt a 8 órás időszakot amikor az órás átlagok összeges maximális. A határérték 120 mikrogramm/m3. Az ózonra vonatkozóan un. ökológiai határérték is megállapításra kerül, a növényzetre gyakorolt hatások miatt.