Gyűjtjük-gyűjtjük a hulladékot szelektíven, már két-három szemetes edény a konyhában, külön doboz a papíroknak a kamrában, visszük le a szelektív gyűjtőbe hétről-hétre. De vajon tudjuk-e, hogy hová kerülnek, és hogyan hasznosulnak újra a szelektíven gyűjtött és válogatott hulladékok?
A szelektív gyűjtés fontossága és a hulladék feldolgozása
A szelektív hulladékgyűjtés fontosságára ma már talán nem kell felhívni a lakosság figyelmét, hiszen egyre többen tartják fontosnak a hulladékgyűjtésnek ezt a módját. Természetesen még jobb lenne, ha arra törekednénk, hogy kevesebb hulladék keletkezzen a háztartásainkban, de ez egy másik téma, ezért most ezt nem részletezzük.
A szelektíven gyűjtött hulladékok aztán hulladékhasznosításra (vagy recycling – angol szóval) kerülnek, vagyis az adott hulladék újra nyersanyag, ún. másodnyersanyag lesz, és akár teljesen meg is változhat annak eredeti funkciója (mint ahogy pillepalackból később pulóver lehet, vagy gumiabroncsból játszótér borítása). A leggyakrabban gyűjtött és újrahasznosított hulladékok: az üveg, a műanyagok, a papír és a fém, melyek újrahasznosítása is különböző módokon történik. Az újrahasznosítás egyik nagy előnye, hogy nincs szükség eredeti nyersanyagokra, bár a hulladék feldolgozása is jár némi szennyezéssel.
Ma Magyarországon mindenféle hulladék újrahasznosítása történik, amelyekhez hulladékkezelő és hulladékfeldolgozó rendszerek sokasága készül, amelyekkel hatékonyabbá válik a hulladékok feldolgozása. Ilyenek a különféle hulladékaprító gépek, darálók, présgépek, bálázók.
A műanyag hulladékok feldolgozása ölt talán legnagyobb méretet Magyarországon is és világszerte is, hiszen a műanyagok könnyen újrahasznosíthatók és nagyon sokféle termék alapanyaga lehet a szelektíven gyűjtött műanyag. Kína egy nagy műanyag-újrahasznosító ország, ott leginkább a textiliparban hasznosítják újra az összegyűjtött műanyagokat.
Az üveg újrahasznosítása hazánkban kettős, egyrészt a színes üvegeket nem Magyarországon, hanem külföldön hasznosítják újra, míg a fehérüvegből Orosházán készülnek újra üvegek.
Kiemelt jelentőségű a zöld hulladék komposztálása, újrahasznosítása is, hiszen ezek teljesen feleslegesen terhelik a kommunális hulladéklerakókat, amikor nagy hasznot hozhatnak a mezőgazdaságnak, ha lekomposztáljuk őket.
A fémek újrahasznosítása is megoldott hazánkba, a legértékesebb nyersanyagok, akár az alumíniumról, akár a vasról lévén szó. Ezekből vagy végtermékek készülnek, vagy alapanyagok olyan iparágak részére, mint az autóipar például.
Világszerte nagy gondot okoz a használt gumiabroncsok újrahasznosítása, hiszen igen nagy mennyiségben keletkezik, egy év alatt több millió tonna gumiabroncs-hulladék, mely mind tárolását, mind újrahasznosítását tekintve igen nagy probléma. Ugyan próbálkozások és gyakorlati megvalósulások is vannak újrahasznosítására, de áttörő megoldást még nem sikerült elérni ezzel kapcsolatban. Egyik lehetséges megoldás a játszóterek burkolatához való felhasználás vagy az útalapokba történő bedarálás (például autópályákhoz), de a kerti felhasználás – valljuk be – nem fog áttörést hozni, bármennyi ilyen példa is jelenik meg az interneten.
A gumiabroncsok mellett ma már nagyon sok elektronikai hulladék keletkezésével is számolnunk kell, hiszen ahogy avulnak a gépeink, háztartásai elektronikai berendezéseink, úgy kerülnek egyre-másra a szemétbe. Ezeket alkatrészekre bontva tudják csak újrahasznosítani, tehát itt egy nagy megoldandó kérdés a bontás, melyhez az apró részek miatt a legtöbbször emberi kezek szükségeltetnek. Az apró részekből aztán újra alkatrészek készülnek elsősorban.
