Norvégia bejelentette, hogy 2025-től nem enged a forgalomba lépni benzines vagy dízel autókat. A lépésnek óriási hatása lehet a levegőminőségre is és reméljük, hogy hamarosan más országok is követik a skandináv állam példáját.
De mi áll-e szokatlan lépés mögött, és hogyan juthattunk el ide? A válasz a napenergia terjedése.
A benzines és dízel járműveket Norvégiában az elektromos autók válthatják fel. A lényeg az, hogy az elektromos autók esetében nincs kibocsátás helyben, csak ott ahol az áramtermelés történik.
Az áramot megtermelhetik hagyomány erőművekben (szén, olaj, gáz, atom), vagy megújuló energiaforrásokra is támaszkodhatunk. Itt elsősorban a nap és szélenergiát kell kiemelni, de a vízenergiának is lehet szerepe.
A hagyományos energiahordozók esetén a hatás összetett. Az áram előállítása komoly környezetterheléssel jár, de egészségügyi szempontból még ez is kedvezőbb, hiszen a kibocsátás nem a sűrűn lakott településekben következik be, hanem lokálisan, magas kéményeknél, modern szűrőberendezések mellett. Ennek a megoldásnak az egészségügyi hozadéka igen sok, de környezeti szempontból nem jelent komoly előrelépést.
A másik megoldás, azaz a megújuló energiákkal történő áramtermelés azonban hihetetlen előnyöket hoz. Például napenergia alkalmazása esetén az elektromos autók a városban sem bocsátanak ki szennyező anyagokat, és az áram előállítás a napelem telepeken sem jár kibocsátással. A minimális környezetterhelés a gyártás során következik csak be.
Az egészségügyi előnyök mellett teljes életciklusra vetítve a napenergiának az éghajlatváltozásban is kulcsszerepe van. Míg egy kWh előállítása napenergiával 0,07-0,2 szén-dioxid egyenérték kibocsátásával jár, addig ugyan ez az adat szénerőművek esetén 1,4-3,6 teljes életciklusra vetítve (UCSUSA.org). Ezen adatok alapján aligha kell hangsúlyozni, hogy milyen óriási előnyökkel jár a napenergia alkalmazása. Érdekes módon a szélenergiával megtermelt villamos energia előállítása még kevesebb szén-dioxid kibocsátásával jár (0,02-0,04) ugyanakkor itt komoly korlátokba ütközünk. A szélenergia használata csak a Föld bizonyos régióiban megoldható, míg a napenergia hasznosítása jóval nagyobb területen lehetséges.
A legfrissebb számítások szerint 2015-ben már 64 ezer MW napenergia kapacitás állt rendelkezésünkre, és a fotovoltaikus rendszerek exponenciális növekedést mutatnak (napelemek-napkollektorok.hu). Ma már évente sokkal több pénz áramlik a megújuló energiákba, mint a hagyományos energiatermelési ágazatokba.
Ez is állhat a mögött a jelenség mögött, hogy a norvég Parlament elfogadta ezt az úttörő határozatot, amit nem véletlenül üdvözölt az elektromos autókat gyártó Tesla elnöke is.
Milyen károkat előzünk meg?
A WHO adatai alapján milliók hallnak meg évente a légszennyezés miatt. A fejlett országokban a városi levegőszennyezettség fő forrása a közúti közlekedés. A fő szennyezőanyagok a szálló por (PM10, PM2.5), a nitrogén oxidok, és a másodlagosan kialakuló talajközeli ózon. A legtöbb áldozatot a szálló por szedi, amit a talajközeli ózon követ. Hazánkban is becslések szerint csak a nagyvárosokban évente több ezer idő előtti halálozást okozhatnak a légszennyező anyagok, amelyek fő forrása a közúti közlekedés. Az elektromos autók bevezetésével lényegesen csökkenthető lenne a légszennyező anyagok kibocsátása, a kialakuló légszennyezettségi szintek pedig jelentősen mérsékelhetőek lennének. Ezzel pedig hosszú távon rengeteg légúti megbetegedés és halálozás lenne megelőzhető.
A napelemek a légszennyezettség másik forrását is mérsékelhetik
A hazai településeken a légszennyezettség másik fő forrás a lakossági fűtés. Megújuló energiahordozók alkalmazásával ez is mérsékelhető. Hőszivattyús rendszerek, talajkollektorok és talajszondák valamint a napelemek kombinálásával ugyanis a családi házak fűtése és melegvíz ellátás is megoldható kibocsátás mentesen. És nem mellékesen a villamos áram előállítása is megoldható otthon. Habár a hőszivattyús rendszerek telepítése még meglehetősen drága, a napelemek már a hazai családok számára is elérhető áron kaphatóak. Ha a hőszivattyús rendszerek ára is hasonló mértékben csökken majd, mint a napelemeké, akkor a városi levegőminőség alig fog különbözni a vidéki területek levegőminőségétől. Ez persze még a jövő, de ahogy a norvég lépés is mutatja, a jövő talán nincs is már olyan messze, mint gondoljuk.
