Nitrogén-oxidok (NOx), és nitrogén-dioxid
Nitrogén-oxidoknak nevezzük a nitrogénnek (N) oxigénnel (O) alkotott vegyületeit. Köznapi értelemben nitrogén oxidok (NOx) alatt leginkább a nitrogén-oxidot (NO) és nitrogén-dioxidot (NO2) értjük. A légszennyezés mérésénél is ezen vegyületek mérése történik. A légkörben még ezeken túl a dinitrogén-oxid fordul elő (N2O).
Nitrogén-dioxidok létrejötte
A nitrogén oxidok hő hatására jönnek létre. A légkör 78%-a nagyon stabil nitrogén gázból áll ( N2) ez erdőtüzek, villámlás során természetes módon oxidálódik és nitrogén oxidok jönnek létre. Ugyanez a folyamat játszódik le emberi hatásra is, például az autókban az üzemanyag elégetésekor, vagy hőerőművekben, vagy éppen háztartási méretű kályhákban, kazánokban. A nitrogén fő forrása ezekben az esetekben a levegő nitrogén tartalma és csak jóval kisebb arányban az alkalmazott üzemanyag vagy tüzelőanyag nitrogéntartalma. A tüzelés és a közlekedés mellett a vegyipar, és a nitrogénművek is fontos forrásai az antropogén nitrogén-oxid kibocsátásnak. Az ipari országokban a nitrogén-oxid kibocsátás mintegy 40%-át a közlekedés, 50%-át az ipari és háztartási tüzelés, a maradék 10%-ot a vegyipar és a természetes források adják
Környezeti hatások
A nitrogén-oxidok fontos szerepet játszanak az un. fotokémiai szmog kialakulásában (lásd itt), meghatározó szerepük van a savas ülepedés, vagy közismertebb nevén a savas esők kialakulásában (bővebben itt), és károsítják az emberi egészséget is.
Egészségre gyakorolt hatás:
A nitrogén-oxid légzőszervi megbetegedéseket okoz, a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását eredményezheti. 200 mg/m3 fölött roncsolja a tüdő szöveteit.
Nitrogén-dioxid: nagyon reakcióképes, töményen vörösesbarna színű gáz. A levegőnél nehezebb, emberi egészségre ártalmas
Nitrogén-monoxid: Tüzelés során, elsődlegesen keletkező vegyület, a légkör oxigénjének hatására nitrogén-dioxiddá alakul át. Színtelen, igen reakcióképes gáz. Az egészségre ártalmas, különösen , ha átalakul nitrogén-dioxiddá.
Az országban a szélturbinák elhelyezése a kritikus helyeken enyhítené/megszüntetné/ a káros anyagok koncentrációját. A mesterséges levegő mozgatás a hálózati áramról történhetne,erősebb szélmozgás esetén áramot termelne a szélturbina./Már 2-3m/s levegőmozágásnál áram teremődik./Az emberek egészségi állapotának megőrzése pl. a termelésnövekedés stb. elengedhetetlen feltétele.
Stadionokat kell inkább építeni, a kormányt nem érdekli a légszennyeződés,több halál, kevesebb nyugdíj!
Több 1000 évvel ezelőtt már úgy építettek városokat, hogy a szél végigfusson az utcákon, hűsítve, frissítve a levegőt. A mostani várostervezésben ennek nyoma sincs, ezért pang a levegő…
Dr.Vuics Tibor, Ha ugyan Dr akkor illene megtanulni számolni. A nagyságrendeknél kellene kezdeni. Stadionokra költöttünk 500 milliárdot, amíg ugyan ez idő alatt az egészségügyi fejlesztésekre 25.000 milliárdot. (tehát a kettőre összesen 25.500 milliárd) Ráadásul a sportnak van köze az egészséghez. Szép napot.
Dr. Vuicsnak igaza van. A nagyszámokkal való zsonglőrködés mögött nagyfokú semmittevés van. 11 éve szenvedünk Debrecenben egy szakszerűtlen és szabálytalan kiporzástól. Hülyének nézik az embert. Egy dossziényi anyag gyűlt össze, plusz videók, fotók. Kevés költséggel ki lehetne vinni a kiporzást okozó terményátrakót a városon kívülre. Már kezdetben felhívtam a figyelmet a 10 mikronnál kisebb részecskék veszélyeire. A hatóság emberei kezdetben fel sem fogták, miről beszélek. Mindent tudok bizonyítani. A manipulált mérések es a szakszerűtlenség tényét is. Jogi segítségre meg mindig szükségünk lenne!
Az egészséghez a versenysportnak semmi köze. A tömegsportnak annál inkább, hát ez az, ami nincs. A stadionok nem adnak erre megoldást.
Bizonyitottan többet árt a tüdőnek,az NOx,NO2,mint ha valaki ,minden èvben 2xer átesik a covid fertőzèsen!
Ugyanis ez a fajta mèrgező agresszîv gáz,a tüdő nyálkártyát irritálja,a bronhusokat,az alveoláris területet,elpusztîtja..