Szén-dioxid csökkentés – célok, trendek, eredmények

CO2 csökkentés

Az International Energy Agency (IEA) hetekkel ezelőtt kiadott legfrissebb kimutatása szerint a globális szén-dioxid kibocsátás mértéke immár harmadik éve nem növekedett, annak ellenére, hogy 2016-ban a világgazdaság erősödött. A jelentések szerint a folyamatok mögött részben a megújuló energiahordozókra történő átállás, részben az energiahatékonyság javulásával párhuzamosan a világgazdaság szerkezetében végbe menő átalakulás áll.

Hogyan áll Európa?

A luxemburgi székhelyű Eurostat is a közelmúltban tette közzé adatait, amely szerint az Európai Unió tagállamai 2016 folyamán csaknem fél százalékkal kevesebb üvegházgázt eresztett a légkörbe, mint a 2015-ös évben. Az éghajlatváltozásért felelős széndioxid-kibocsátást a 27 uniós tagállamból mintegy 11-ben sikerült visszafogni, míg a legnagyobb gázkibocsátást elkönyvelő Finnországot Ciprus, Szlovénia és Dánia követi.

A világgazdaság motorjai és széndioxid-kibocsátásuk

Az International Energy Agency jelentéséből az is kiderül, hogy 2016 folyamán a szén-dioxid kibocsátás mértéke az Amerikai Egyesült Állomokban és Kínában – mint a világgazdaság két vezető államában – csökkent. A legjelentősebb csökkenést a legnagyobb széndioxid-kibocsátó USA-ban tapasztalták, ahol 1,6 százalékos gazdasági növekedés mellett a szén-dioxid kibocsátás mértéke csaknem 3 százalékkal csökkent, részint a palaolaj felfutásnak, részint a megújuló energiaforrások térhódításának köszönhetően. A szakértők néhány hónappal ezelőtt még úgy gondolták, hogy a 2014 óta nem növekvő kibocsátás mindenképpen optimizmusra adhat okot, ám az USA kilépése a párizsi klímaegyezményből ismét a pesszimista hangokat erősítette fel.

Az autóipar nem lépett előre a kibocsátás-csökkenésben

A Center of Automotive Management ugyancsak nemrégiben tette közzé tanulmányát, amelyből kiderül, hogy a korábbi várakozásokkal ellentétben az alternatív meghajtású járművek nem lettek nagyon keresettek az elmúlt esztendőben. Annak ellenére, hogy az Európai Unió törvényileg szabályozta az autógyártók átlagos szén-dioxid-kibocsátásának mértéként 2020 végére, 2009 óta nem volt az autóiparban olyan kismértékű a kibocsátás-csökkenés, mint az elmúlt esztendőben. A folyamat részint a nagyobb tömeggel és erősebb motorral rendelkező járművek népszerűségének, a dízelmotorral szerelt járművek népszerűtlenségének, részben pedig az alternatív meghajtású járművek mérsékelt térhódítására vezethető vissza.

A klímaváltozás diktálta trendek az építőiparban

A legutóbbi felmérések szerint az építőiparban is egyre nagyobb teret kap a környezettudatos építészet támogatása az egész Európai Unióban. Utóbbi jegyében igyekeznek nemcsak természetes anyagokat felhasználni az építkezéseken, de törekszenek az olyan anyagok beépítésére is, amelyek egyrészt az elemek teljes életciklusa alatt biztosítják a fenntarthatóságot, másrészt bontás után újrahasznosíthatóak. Utóbbiak pedig nagyban hozzájárulnak a klímaváltozással járó folyamatok visszafordításához. Ezen túlmenően egyes cégek a társadalmi felelősségvállalás keretében maguk is vállalják a CO2 csökkentést.
Vannak továbbá olyan építőiparban használt termékek, amelyek képesek az éghajlatváltozással együtt járó és az emberre is napi szinten veszélyforrást jelentő környezeti hatásoknak ellenállni. A „hatalmas üvegfelületek és energiahatékonyság” hiába hívószavai a huszonegyedik századi építészetének, a megoldásnak több olyan következménye lehet, melyeket érdemes szem előtt tartani. A hazai ablak és tetőtéri ablak forgalmazó cégek nem véletlenül ajánlják mind szélesebb körben a hőszigetelő és UV védőüvegezésű ablakokat és a kiegészítőként kapható hővédő és árnyékoló megoldásokat. Ezek nemcsak megakadályozzák a túlzott felmelegedést és a téli hőveszteséget, hanem segítenek a fényszabályozásban, valamint jelentős energia megtakarításokat idéznek elő, de környezetbarát előállításuknak köszönhetően környezetünket sem terhelik.