A szmog fogalma és néhány alapinformáció
A szmog a légszennyező anyagoknak a határértékeket nagy területen és huzamos időn át, jelentős mértékben meghaladó felhalmozódása (1). A szó angol eredetű a smoke (füst) és a fog (köd) szavak összeillesztéséből alakult ki a smog szó, amelyet magyarul füstködnek is nevezünk. A szót 1911 körül Harold Des Voeux fizikus találta ki.
A szmog kialakulásában három tényezőnek van meghatározó szerepe:
1. nagymértékű légszennyező anyag kibocsátás
2. kedvezőtlen meteorológiai körülmények, úgy mint szélcsend és inverzió ( lásd később)
3. kedvezőtlen domborzati tényezők (szűk völgyek)
A szmognak alapvetően két fajtája van:
1 . Los Angeles-típusú, oxidáló, vagy nyári szmog, de nevezik fotokémiai szmognak is
2. London-típusú, redukáló, vagy téli szmog.
Szmog történelem
A levegő szennyezettsége már az ókorban is okozott problémákat és már a középkorban is feljegyezték London szennyezettségét és igyekeztek ez ellen lépéseket is tenni. Az első szmogok, azonban a 20. századhoz kötődnek. A korábbi magas légszennyezettségű helyzetek, vagy rövid ideig tartottak, vagy kis területre koncentrálódtak, a szmog elsőként az 1850-as években jelentkezett. A füstköd elsőként a szűk, erősen iparosodott völgyekhez kapcsolódott. A Meuse völgyében 1930-ban bekövetkezett szmogkatasztrófa 60 halálos áldozatot követelt, amelyet újabb és újabb szmoghelyzeteket követtek. Az Egyesült Államokban az első drámai füstködkatasztrófa a Donora-völgyben következett be és mintegy 21 áldozatot követelt, de a megbetegedések száma meghaladta a 6000 főt. Korabeli fényképek és leírások jól jellemezték az ekkori szmoghelyzeteket. A Donora-völgyben nappal is sötétség uralkodott és a köd olyan mértékben besűrűsödött, hogy az emberek a kinyújtott kezüket sem látták. A legsúlyosabb szmogkatasztrófa azonban 1952-ben Londonban következett be, és mintegy 12 000 halálos áldozatot követelt, néhány nap alatt. Az első szmogok kivétel nélkül un. London típusú szmogba tartoztak, amelyek jellemzően szén égetésekor, kén-dioxid és por kibocsátásával járnak együtt. A londoni nagy szmog idején például a kén-dioxid koncentrációja elérte a 3500 mikrogrammot egy köbméter levegőben (ug/m3). A London-típusú szmogok a nagy londoni szmogot követően visszaszorultak, bár 1968ban New Yorkbankövetelt több mint 100 áldozatot a szmog, de egyrészt a bevezetett intézkedések hatására, másrészt mert a szén helyét lassan átvette a kőolaj, majd a földgáz, és így ezek a szmogok is egyre ritkábbá váltak a nyugati világban. A fejlődő országokban azonban, és különösen Kínában ezek a szmoghelyzetek, különösen a nagy szénfelhasználás miatt még ma is szedik áldozataikat. Becslések szerint Kínában évente mintegy fél millió ember idő előtti halál okozza a szálló por magas koncentrációja.
Hazánkban a london-típusú szmog az 1958-60-as években volt a leggyakoribb, de a 70-es évekig továbbra is magas volt a kén-dioxid és a szilárd szennyezőanyagok koncentrációja. A korábbi értékekhez képest a kén-dioxid koncentráció töredékére esett vissza, a szilárd szennyezőanyagok koncentrációja azonban ma is gyakran magas (lásd később).
A London-típusú szmog alkonya előtt egy új típusú szmog jelent meg a fejlett világban, éspedig a Los-Angeles típusú szmog. Ezt a szmogtípust először 1943-ban észlelték Los Angelesben, majd egyre gyakoribbá vált a nyugati országokban. A fotokémiai szmog nyáron jön létre és kialakulásában meghatározó a közlekedés kibocsátása. egyik legjelentösebb fotokémiai szmogkatasztrófa 1994-ben következett be Nagy-Britanniában, amikor több mint 1200 ember került kórházba a szmog miatt(3).
A fotokémiai szmog ma is része életünknek, a legsúlyosabb szmoghelyzetek azonban a fejlődő világhoz kötődnek, így Delhi, Kairó, vagy Sao Paolo emelhető ki, ahol nagy a közúti forgalom és gyakori a csendes napos időjárás, ami a nyári szmog kialakulásához elengedhetetlen.
Hazánkban az 1980-as évektől jelent meg a fotokémiai szmog, ami az autós közlekedés elterjedésével egyre gyakoribbá vált, és a magas légszennyezettség napjainkban is igen gyakori a nyári hónapokban.
Szmog kialakulása és típusai
London-típusú szmog.
A London típusú szmog nagy mennyiségű fosszilis tüzelőanyag, elsősorban szén eltüzelésekor alakul ki. A téli szmog jellemző szennyezőanyagai a kén-dioxid, szén-monoxid, a korom és a különböző szilárd szennyezőanyagok, szálló por. A szén tüzelése során ezek a szennyezőanyagok kikerülnek a levegőbe. A kén-dioxid a levegőben kenessavá, majd kén-trioxiddá, végül kénsavvá alakul át. A kénsav a levegőben lévő vízmolekulákkal együtt gyorsan kondenzálódik.
A london-típusú szmog kialakulásához a légszennyező anyag kibocsátás mellett további feltételeknek is teljesülniük kell, ezek:
– szélcsendes időjárás, hogy a szennyezőanyagok ne szállítódjanak el, és ne híguljanak (2 m/s alatt)
– magas páratartalom (80% felett)
– inverziós helyzet, ami meggátolja, hogy füstgázok, magas hőmérsékletüknél fogva felfele emelkedjenek, így a talajközelben halmozódnak fel
– 0 C fok körüli hőmérséklet
A London-típusú szmog leggyakrabban november és január közötti időszakban fordul elő, mert ekkor adottak a meteorológiai körülmények, valamint ekkor a legmagasabb a légszennyezőanyag kibocsátás is. A szennyezőanyagok koncentrációjának napszaki ingadozása is van. Jellemzően a reggeli és kora esti órákban éri el maximumát, ami részben a kibocsátással, részben a meteorológiai körülményekkel van összefüggésben.
A London-típusú szmog elsősorban légzőszervi megbetegedéseket okoz, így köhögést válthat ki, asztmarohamot idézhet elő, de súlyos esetben tüdőödémát is okozhat és a szilárd szennyezőanyagok a keringési megbetegedésben szenvedők tüneteit is súlyosbíthatják. Nagy koncentrációban jelenősen nő az idő előtti halálozások száma. A szmogra különösen érzékenyek a csecsemők, időskorúak és a légzőszervi, vagy keringési megbetegedésben szenvedők.
Los-Angeles típusú, vagy fotokémiai szmog
A Los-Angeles típusú szmog a közlekedési kibocsátásokhoz köthető. Jellemző szennyezőanyagai a talajközeli ózon (O3), a nitrogén-oxidok (NOx), a szén-monoxid és a különböző szénhidrogének. A fotokémia szmog kialakulásához napsütéses, szélcsendes, vagy gyenge széljárás szükséges. A szükséges feltételek:
– 25-35 C fok körüli hőmérséklet
– magas napállás
– felhőmentes időjárás
– 70% alatti páratartalom
Ez a szmogtípus június-szeptember között jön létre elsősorban, mert ekkor adottak a meteorológiai feltételek a szmog kialakulásához. Maga a szmog létrejötte meglehetősen bonyolult folyamat, amely röviden az alábbiakban foglalható össze. A gépjárművek a reggeli órákban igen nagy forgalom mellett nitrogén-monoxidot és szén-monoxidot és különböző szén-hidrogéneket bocsátanak ki. Ezek részben a napsugárzás ultraibolya sugárzásának hatására fotokémiai reakciók keretében átalakulnak és nitrogén-dioxid, valamint ózon, szabadgyökök, és olyan toxikus vegyületek, mint a PAN jönnek létre. A szmog a déli órákban éri el koncentrációjának maximumát, majd az éjszakai órákban jelentősen visszaesik a szennyezőanyagok mennyisége a légkörben.
A fotokémiai szmog fejfájást okozhat, nyálkahártya irritációt eredményez, nehéz légzéssel, rosszulléttel jár, de legrosszabb esetben növelheti a halálozás gyakoriságát is. A legveszélyeztetettebbek itt is a csecsemők, idősek, légzőszervi és keringési megbetegedésben szenvedők.
Füstködkatasztrófa vagy szmogkatasztrófa
Akkor beszélünk szmogkatasztrófáról, ha a szmog következtében tömeges megbetegedések fordulnak elő, esetenként a haláesetek számának gyakoribbá válásával. Az áldozatok jellemzően a lakosság legérzékenyebb csoportjai, így az idősek, a fiatalkorúak és csecsemők, valamint a keringési és légzőszervi megbetegedésben szenvedők(1).
Szmogriadó, vagy füstködriadó
A szmogriadó intézkedések rendszere, amelyet súlyos szmog esetén , a lakosság egészségének megóvása érdekében rendelnek el.(1) Hazánkban füstköd-riadóra akkor kerül sor, ha a légszennyezettség tartósan és nagy területen meghaladja egy vagy több légszennyező anyag tájékoztatási, vagy riasztási küszöbértékét (szmoghelyzet). A füstködriadó elrendelését magyarországon a 306/2010-es kormányrendelet szabályozza. A szmogriadót a közegészségügyi, közlekedési hatóság, valamint a környezetvédelmi felügyelőség véleménye alapján, a meteorológiai előrejelzések figyelembevételével kell elrendelni. Azokon a településeken, ahol szmoghelyzetek előfordulásával számolni kell és a légszennyezettség mérésének feltételei adottak, ott szmogriadó-tervet kell készíteni. Szmoghelyzet esetén ennek a szmogriadó tervenek megfelelően tájékoztatni kell a lakosságot és a tervben foglaltaknak megfelelően korlátozni, vagy tiltani lehet a légszennyezőanyag kibocsátást. A részletes szabályokat a kormányrendelet mellékletei tartalmazzák.
Hivatkozások:
(1)Láng I. (szerk) 2007: Akadémiai lexikonok – Környezetvédelem, Akadémiai Kiadó
(2) Steven Q.A.(2008): Seeing Through the Smog: Understanding the Limits of Chinese Air Pollution Reporting, China Environmental Series 2008/2009, 5-32
(3) http://www.st-andrews.ac.uk/~dib2/atmos/urban.html – 2011-10-11
Azt tudjuk, az égésnek 3 feltétele van:
Az éghető anyag, az oxigén és a gyulladási hőmérséklet! Ha egyet elhagyunk nem jön létre!
A szmognak is van 3 feltétele: A domborzati viszonyok, a kedvezőtlen meteorológiai viszonyok
és a légszennyezés kibocsájtás! Nekem, lehet egyedül vagyok ezzel a dologgal, nem a Sajó völgyét kell eldózerolni, hogy sík vidék legyen, nem a meteorológiai körülményeket kell megváltoztatni, mert ez is lehetetlen, tehát egyetlen probléma maradt, a légszennyezés
csökkentése vagy megszüntetése!!!! Mivel 100%-ig precíz tudósokkal állok szemben, azt javasolnám, ez egyszerre úgyse fog menni, első
körben, talán a környezetszennyező anyagokat
kellene csökkenteni, amiről annyit tudunk,
70%-ban a rossz égés eredménye!!!! Akkor most
jutottunk vissza oda, hogy az égésnek, amit
inkább FŰTÉSNEK neveznék, több feltétele van,
nevezetesen az éghető anyag, a gyulladási hőmérséklet, a kazán, a kémény, a huzat, a légköri viszonyok!!!! Az éghető anyag, amiről már ismét sokat tudunk, a fa legyen száraz, a
szén már nem biztos, ugyanis aminek nincs víztartalma, a CO-t nem tudja elégetni, vagy ha az égése gyors, nincs idő a tökéletes égésre! Akkor talán a fát tegyük félre és nézzük a szenet, aminek a víztartalma kevés.
Ahhoz, hogy el tudjuk égetni, 605°C feletti hőmérséklet kell, ami már a robbanás határa, tehát ezzel ismét gond van, olyan anyagra van szükség, ami képes ezt a hőmérsékletet elérni
akkor, amikor még kevés CO gáz áll rendelkezésre, ez a HIDROGÉN, amely a CO-val jól elkeveredik, és alacsony hőfokon gyullad, majd ezzel egyidőben, magas hőfokon elég, tehát létrehozza a CO gyulladási hőmérsékletét! Sőt a két gáz, azonos feltételek mellett fejlődik, így folyamatos égésre képes, amire a CO egymagában nem!!
Meg van az éghető anyag, (CO), meg van a
gyulladási hőmérséklet, a (H), már csak az oxigén mennyisége a kérdés, egyesek szerint a
az elégséges, mások szerint a sok levegő, talán hívjuk OPTIMÁLIS LÉGMENNYISÉGNEK! Miért?
Mert sem az elégséges nem jó, hisz az oxigénre két részletben van szükség, a PRIMER és a SZEKUNDER huzatban! A primer huzattal a gáz mennyiségét, a szekunder huzattal az égés minőségét, tehát a TISZTA égést szabályozhatjuk, tehát a megfelelő KAZÁN, nem
bocsájt ki szennyező anyagot, de legalábbis
minimálisat!!!!! Akkor már egy feltétel hiányzik a szmog létrehozásához!!! Ilyen
EGYSZERŰ, de ha valaki még ezután is a dózert választja, vagy az időjárást, az ne konferenciára járjon hanem orvoshoz!!!!
Ott is két lehetőség van, nem folytatom…!!!
Mégis fojtatom a kazánnal, amiről bevezetőben csak annyit, az 50 éve készített kazán még mindég a helyén áll, mint tartalék, 2,5-ös lemezből, a 100m2-es házban!!!!
A belső tér, rostély, fentről egy csatorna, az égéstermék kivezetéséig, egy alsó és egy középső ajtó, mindkettőn toló retesz, a huzat mm-es szabályozására!!! Igen mm-es, mert az OPTIMÁLIS huzat igen kicsi változtatásokkal állítható be!!!
A fűtőanyag, a LIGNIT brikett, ami lassú, tiszta izzásra képes, a keletkezett gáz CO-H,
aminek mennyiségét, a primer levegővel állítjuk be!! Elhagyva az izzó szenet, szekunder levegő hatására, a gázok gyors-égéssel elégnek, tiszta KÉK lánggal, amit a szekunder levegővel állíthatunk be!!!!
Akkor ez a kis tűz fűt? Kérdezhetnék, mert az elégett gázok, a VÍZ és a CO2, egyik sem alkalmas, a víz lecsapódik, ahogy a kondenzációs kazánnál, a továbbiakban támogatja a hidrogén fejlődését, a
CO2 és a Nitrogén ütközése fokozza a hőt, EZ FŰT!!!! A kazán tetejének csapódva adják le hőjüket és hidegen távoznak!
Ez olyan mint egy bokszmeccs: Felmelegedve lépnek a ringbe, majd még több hőt termelnek a küzdelem során, a KO után lehűlve kisétálnak!
Nincs korom, füst, CO mérgezés, robbanó gáz,
kéménytűz, házleégés, felügyeletet nem igényel, 24 órán át FŰT!!!
Ha hasonlítjuk egy ma használatos kazánhoz,
10mm-es belső fal, hogy ne robbanjon, de felrobban, akkor 300métert repül, de a házat is összedönti, és általában valaki meghal!!
A kéménykivezetés a tetején van, így a rossz égés folyamata a kéményben játszódik le, vagy felrobbantja azt, ma már légvédelmi ágyút mint kéményt látunk az épületeken! A koromkaparó ajándék, hogy ne unatkozzon a fűtő, aztán ha kagylósra kaparta a tűzteret, 3-4 év után kilyukad, a lángterelők, csak koromfogók!!!
A fával fűtők, még az elgázosító kazánokat is kormolják, a függőleges hőcserélők,
nem a fizika csúcsai, csőből és még sorolhatnám a problémákat!!!!!
A szmog keletkezése, leginkább a köd alatt felhalmozódó égéstermék, ami a rossz égés következménye, tehát akkor, ha tiszta az égés, se völgyben, sem városban, nem jön létre!!!
A rossz égést holmi szűrőkkel lehet csökkenteni,
mint a BMW-nél, majd lakott területen kívül kiég, hogy ez mennyi veszteség?? Erről nem szól a fáma, meg a katalizátorról, pedig én úgy tudom a motor is hővel működik!!!!
Csak mellékesen írom ide a fával fűtés kiváló
lenne, bizonyíték, hogy a zalai kazán 300 métert repült, tehát energia van, csak a hasznosítása egyesek szerint kérdéses, ezért én a még túlélőknek nem ajánlom, megfelelő kazán ahhoz sincs!!!! SEM Amerikában, sem Európában, sem Kínában, röviden sehol!!!!
Mivel a hozzászólások nem jelentkeznek, kénytelen vagyok a fentiekhez leírni a kazán
szerkezetét és működését, hátha legalább az LMP politikusa, aki minap nyilatkozott az ATV műsorában, érdeklődik a téma iránt!!!!
Mivel most nem a Bözsi néniknek írok rövidebb leszek!! A kazán két ajtóval rendelkezik, az ürítő és fele magasságban, a betöltő nyílással, mindkettőn, mm-es szabályozásra alkalmas huzat
szabályozóval! A kémény kimenethez belül egy csatorna vezet, ami az elhasznált gázokat,
leviszi a kályhacső csatlakozójához, ami a felső harmad alján van!
betöltjük a megvizezett brikettet (lignit!!), hogy a felső ajtó aljáig érjen, majd határozottan begyújtjuk, amikor a szén is lángra kap, a primer huzatot minimálisra csökkentjük, szekunder huzattal beállítjuk a kék lángot! Primerrel a gáz mennyiségét, szekunder-ral az égés minőségét, a levegő mennyiség mindkettő körül egy ujjnyi!!!!
keletkezik CO-H, elégve CO2-H2O. CO2 a felső térben ütközik N-el, fokozza a hőt, majd leadva CO2-N hidegen távozik!!!!
Manapság, mivel rosszak az égések, a kéményekben sok korom rakódik le, amik aztán egy kéménytűz, vagy ház leégésével járnak! Már senkit sem akarok meggyőzni, hogy a tüzelés helyett fűtsön, pedig ahogy hallik a szén mégis marad, érdemes volna tisztán fűteni vele, talán a fa szálló porát is elkerülnénk, csökkentve ezzel a koronavírus támadását!
Tetők égnek le, mire a szomszéd észreveszi már késő, viszont egy füstérzékelő a tető csúcsában, még a szarufa égése előtt, a füsttel riasztana, még a tűzoltók is előbb érkezhetnének, vagy maga a tulaj is tudna tenni valamit!
De a műszer olyan drága, hogy még a szállodák,
vagy a fürdők tetejébe se kerül rá pénz, a kár
viszont tetemes!!!!
Nézzünk egy családi házat, ahol egyszerűbb, hatékonyabb megoldás is segíthet, ha egy szögre spárgával egy téglát kötünk, ami előbb elég, alá üres konzervdobozokkal, akkora zajt csap, hogy biztosan felébredünk!!!!!!