Milyen jogi lépéseket tehetünk, ha a légszennyezés áldozatai vagyunk?

Az Európai Unió tagállamai a levegőminőségi kérdéseket, méréseket egy egységes jogi keretrendszerben kezelik, ám az egyes tagországok sajátosságairól, jogi szabályozásáról minden tagország maga dönt.

Az emberi egészség és a környezet védelme érdekében az Európai Tanács direktívákat dolgozott ki és vezetett be a levegőminőségi standard-ekre vonatkozóan 1999 áprilisában. A magyar kormány az EU irányelveit a magyar jogrendszerbe 2011. június 11-ére dolgozta be. Mivel a jogi szabályozást nem sikerült a megadott határidőre (2010. június 11-re) átvenni, ezért az Európai Bizottság figyelmeztette a magyar kormányt.

A direktíva határértékeket határoz meg a szennyezés koncentrációira azért, hogy a levegő minőségét fenn lehessen tartani. Például a szálló porra 50 mikrogramm /köbméter-ben állapították meg a határértéket, melyet egy évben maximum harmincöt napon lehet túllépni. A nitrogén-dioxid átlagos éves értékét 40 mikrogramm / köbméter határértékben szabályozták.

Az EU irányelv kötelezi a városokat és a településeket, hogy dolgozzanak ki cselekvési tervet a légszennyezés ellenőrzésére. A Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek területi igazgatóságai felelősek azért, hogy előkészítsék és ellenőrizzék a levegőminőségi terveket. A levegőminőségi akcióterveket 2005-re el is készítették minden területre, melyben korlátozták a levegőminőségi értékeket. 2008-ban a cselekvési terveket módosították, mert megsértették a határértékeket. A tervek tartalmaznak egy intézkedési terv listát, és egy cselekvési tervet arra vonatkozóan, hogy milyen lépésekben hajtják végre a levegő minőségének megőrzésére vonatkozó tennivalókat.

A magyar szabályozás megengedi az ügyfeleknek, hogy részt vegyenek a közigazgatási eljárásokban. A környezetvédelmi civil szervezetek szintén részt vehetnek ügyfélként az eljárásokban. Sőt, ha egy tervezendő beruházásnak például hatása van az ott élőkre, akkor ők is bejelentkezhetnek ügyfélként. A magyar környezetvédelmi jog még abban is megengedő, hogy a civilek fellebbezhetnek a bíróságon azért, hogy megtiltsák a környezetszennyező tevékenységek folytatását. A környezetszennyezésben érintett lakosok fordulhatnak a jegyzőhöz illetve a bírósághoz, ha környezetszennyezést tapasztalnak, tudtuk meg a Lupovici Ügyvédi Iroda munkatársától. Az érintettek kérhetnek kártérítést bíróságon, ha anyagi vagy nem anyagi kárt szenvedtek el a szennyezés következtében.

A légszennyezettségi adatokat a nemzeti levegőminőségi mérőhálózat méri a Földművelésügyi Minisztérium égisze alatt. Az országos légszennyezettségi mérőhálózat 59 automata állomással rendelkezik, köztük 11 van Budapesten, emellett 200 manuális állomás és hat mobileszköz (buszok) is segítik a munkát. Minden automata állomás gyűjti a SO2, NOx, NO2, PM10, CO és az ózon adatait és majdnem fele az állomásoknak az aromás szénhidrogéneket is.
A Nemzeti Környezet-egészségügyi Intézet napi bontásban biztosítja az egészségügyi adatokat Budapesten és öt vidéki nagyvárosban (Debrecen, Miskolc, Szeged, Győr és Pécs), hogy megvédje a légszennyezettségnek leginkább kitett csoportokat a káros hatásoktól.

Az Európai Bíróság 2008-ban deklarálta a tiszta levegőhöz való jogot minden uniós állampolgár számára. Magyarországon is volt néhány olyan jogi döntés, amely befolyásolta a nemzeti jogi helyzetet.
Például kártérítési perek ügyében jelentős volt a 86-os út esete, melyben a lakosok a közúti forgalom által okozott károkért követeltek kártérítést. Egy házaspár a közútkezelőt perelte be 2007-ben, hogy elmulasztották azokat az intézkedéseket megtenni, amelyek a nagy forgalom következtében kialakuló egészségügyi és vagyoni károkat okozta az ott élőknek. A Legfelsőbb Bíróság a javukra döntött és pénzbeli kártérítés megfizetését írta elő a közútkezelőnek.

Ha a szomszédunk végez olyan tevékenységet, amely úgy gondoljuk, sérti a tiszta levegőhöz való jogunkat, akkor jogainkat a birtokvédelmi eljárás során érvényesíthetjük. A szomszéd az ingatlan használata során köteles tartózkodni az olyan magatartástól, amely másokat zavarna. A Polgári Törvénykönyv szerint egy éven belül lehet kérni a jegyzőtől az eredeti birtokállapot helyreállítását, egy éven túl a bírósághoz fordulhatunk ilyen esetben. A zavarás tényéről lehet fényképet vagy videót készíteni.