Belélegzés, kilélegzés – nem ez nem egy jóga, csak egy figyelmeztetés, hogy nap, mint nap ezerszer szívod be otthonod levegőjét, aminek minősége és a benne lévő virágpollenek, részecskék kihatnak egészségedre, de akár teljesítményedre is. A beltéri légszennyezettségben évente több mint 7 millió ember veszíti életét idő előtt, többen, mint a kinti levegő miatt
A beltéri légszennyező anyagok alapvetően három nagy csoportra oszthatóak. A részecskék, apró, szilárd (vagy folyékony) szennyezőanyagok, ide tartozik a por, a pernye, az égéstermékek, például a dohányfüst, de gyakran ide sorolják a virágok pollenjét is.
A második csoport az úgynevezett bioaeroszolok. Mi tartozik ide? Állatszőrök, poratkák, gombaspóra, baktériumok és vírusok, és így tovább
A harmadik csoport a toxikus gázok. Ezek gyakran kintről jutnak be a lakásba, de odabent is keletkezhetnek például főzés, vagy illatszerek használata közben. A leggyakoribb ilyen anyagok a nitrogén-oxidok, szén-monoxid, formaldehid.
Ezzel a lista közel sem teljes, csak egy kis szeletét mutatja a beltéri légszennyező anyagoknak. Most ezek közül csak egyet, a virágpolleneket akarjuk kicsit részletesebben bemutatni. Nem véletlenül hiszen Magyarországon becslések szerint egy millió ember allergiás a parlagfű virágjának pollenjére, de a csalánfélék, ürömfélék, a nyír, fűz virágjára is egyre többen érzékenyek.
A beltérben észlelhető magas virágpor koncentráció nem csak tüsszögést és orrfolyást okozhat, hanem szem és torokirritációt, fejfájást és súlyos esetben asztmarohamot is.
Természetesen nem a virágokra és növényekre kell haragudnunk. Az allergiát a huszadik század elején írták le először, és a közel természetes életmódot élő eleink aligha ismerték az allergiát, vagy legalábbis jóval kisebb mértékben, mint a mai mesterséges világban élő ember.
Hogyan kerülhet a virágpollen otthonunkba? Nos a nyílászárókon keresztül, vagy szellőztetéskor épp úgy bejuthatnak otthonunkba, a levegő. De lehet a virágpor forrása egy szobanövény, vagy ha a férj virágot rendel feleségének. Ez utóbbi kettő persze aligha tartalmaz allergén pollenű növényeket.
Pótcselekvés amikor azt látjuk, hogy a fél ország írtja a parlagfüvet. A fő gondot ugyanis nem a növények okozzák, és ha egyiket kiírtjuk, majd a helyére lép egy másik növény. A parlagfű Amerikából érkezett hozzánk, ott gyógynövényként tartják számon, tehát nem a növénnyel van a baj. Idehaza egyre többen allergiásak az őshonos növényekre és virágokra is.
Mi akkor a fő probléma? Nos, a legújabb kutatások szerint a steril életvitelünk, és a mesterséges anyagok sokasága. A becslések szerint az ember több millió mesterséges anyagot állított elő, az elmúlt évszázadban, amelyek mind potenciálisan bejuthatnak szervezetünkbe. Ezek együttes hatásáról alig van ismeretünk, de azt tudjuk, hogy a vegyi anyagok és egyes légszennyező anyagok felerősítik az allergén növények hatását. Vélhetően arról van szó, hogy szervezetünk immunrendszerét olyan stresszhatás éri a vegyi anyagok miatt, hogy a természetes anyagokra sem tud megfelelően reagálni.
A másik elmélet a higiénia-elmélet, ami azt mondja, hogy gyermekkorunkban egyre kevésbé találkozunk az allergén növényekkel, így szervezetünk nem ismeri meg ezeket időben, és nem képes a virágporra megfelelő reakciót kidolgozni. Gyerekkorban az a jó, ha minél több allergén növénnyel találkozunk, mert ez csökkenti a felnőttkori virágpor allergia kockázatát is.
A harmadik tényező a stressz. Kutatások igazolják, hogy jelentős stresszhatásra, vagy állandó nyomás alatt jóval gyakoribb a virágpor allergia kialakulásának kockázata. Egy érdekes kutatás Németországba bevándorló törököket vizsgált. Míg az anyaországban alig van jelen az allergia, addig Németországba érve öt éven belül felzárkóznak a németekhez a virágpor allergia arányát tekintve. De csak azok, akik felveszik a német életstílust, akik folytatják a török hagyományokat étkezésben, öltözködésben és életvitelben, azoknál nem nő az virágporra allergiások száma.
