Környezetterhelés – ezt állítják

Az új termikus technológiákat a gyártó, forgalmazó cégek gyakran úgy mutatják be, mint olyan technológiákat, amelyek esetében nem kell semmiféle környezeti kibocsátással számolnunk. Teljesen zárt technológiáról beszélnek, zérus kibocsátással. A pirolízist, elgázosítást, plazma technológiát sokszor a hulladékégetőkkel szemben próbálják meg definiálni, és hangsúlyozzák az égetők légszennyező anyag kibocsátását, és az új technológiák szennyezés mentességét. Az alábbiak illusztrálására bemutatunk néhány hazai példát a fentiek illusztrálására:

Az általunk ajánlott, szabadalommal védett innovatív amerikai technológia lényege az alapanyag teljesen zárt technológiai rendszerben zajló magas hőmérsékletű, oxigén szegény környezetben történő pirolitikus gázosítása és a keletkezett gázok égetőkemencében történő másodlagos kiégetéses tisztítása, aminek köszönhetően a légszennyező és fertőző anyag kibocsátás elkerülhető. (Ebpower, 2009)
A pirolízis régóta ismert és méltán elismert eljárás, amely mutatóit tekintve minden esetben jobb és előnyösebb, mint az égetés…..Amint az érzékelhető, zárt technológiáról van szó. A technológia sajátosságainak köszönhetően károsanyag kibocsátásról nem, vagy csak a törvényi szint minimumának tört részét elérő mennyiségben beszélhetünk.” (NewEnergy, 2009)
„A hőbontás…légszennyező hatása jelentősen kisebb, mint a hulladékégetésé ….. kijelenthetjük, hogy a légkörbe egészséget veszélyeztető mennyiségű anyagok nem kerülnek, és rákkeltő anyagot nem tartalmaznak
” (D& T Architect, 2009)

A példák felsorolását természetesen lehetne folytatni, ám talán ennyi is elegendő annak illusztrálására, hogy a technológia terjesztésében érdekelt vállalkozások milyen módon mutatják be az eljárást és annak környezetre gyakorolt hatását. Egyértelmű, hogy két nagyon fontos elem van a leírásoknak. Az egyik, hogy nincs vagy elenyésző a kibocsátás, míg a másik az, hogy a kibocsátás mindenképpen lényegesen kevesebb, mint a hulladékégetőké. Az alábbiakban ennek a két állításnak a valóságtartalmát vizsgáljuk meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

e-learning pirolízis

Társadalmi-gazdasági hatások 2.

A plazma-eljárással hasonló a helyzet. Az egyetlen kommunális szilárd hulladékot kereskedelmi léptékben kezelő rendszer a Japán Utashanaiban működő üzem gazdaságilag veszteséges az ígéretek ellenére is. A Columbia Egyetem Los Angeles városának megbízásából 14 különböző új termikus eljárás költségét vetette össze. Ezek közül a valóban működő rendszereknél azt találták, hogy egy tonna hulladék kezelésének költsége (beleértve […]

Read More
e-learning pirolízis

Társadalmi-gazdasági hatások

Noha jelen kiadványunkban elsősorban az új termikus technológiák környezeti hatásaira koncentrálunk egy fejezet erejéig kitérünk a társadalmi-gazdasági hatásokra is. Egyrészt mert ezek a szempontok nyilvánvalóan meghatározóak egy üzem telepítésénél másrészt a hatásvizsgálati eljárás része az üzem okozta környezetállapot változás társadalmi-gazdasági hatások feltárása is, mégha itt mi elsősorban közvetlenül az üzem hatására koncentrálunk is. Ebben a […]

Read More
e-learning pirolízis

Szilárd maradékanyag

Érdemes néhány mondat erejéig az új termikus technológiák használata során keletkező szilárd maradékanyagokra is kitérni. A pirolízis üzem maradékanyaga az eredetileg bevitt hulladék 14-40 tömegszázalékát érik el (Fichtner 2004). Két nagy csoportra oszthatóak, úgymint salakanyagok illetve füstgáztisztítási maradékanyagok. Az előző adja a maradékanyagok meghatározó részét. A füstgáztisztítási maradékanyagok általában veszélyes hulladéknak minősülnek, de jellemző módon […]

Read More