A kültéri levegő romboló hatású minőségéről gyakorta hallani, egészségügyi kockázatokat magában rejtő és károkat okozó létezése közismert tény. A beltéri légszennyezettségről azonban elég keveset és kevesen tudunk, pedig sajnos ugyanúgy létező, nagyon komoly dologról van szó. A kültéren való ideig-óráig tartózkodást sem tudjuk elkerülni, azonban életünk során belterekben sokkal többet, huzamosabb ideig tartózkodunk, így egyáltalán nem mindegy, milyen levegőt szívunk be, mivel a beltéri légszennyezettség jelentős veszélyforrás!
A beltéri légszennyezés egészségügyi hatásai
Legfőképp a légzőszerveinkre van negatív befolyással, hiszen a belélegzett levegővel és annak minden káros, láthatatlan összetevőjével a tüdőnk közvetlenül érintkezik. A folyamatosan belélegzett, rossz minőségű beltéri levegő következménye lehet alsó légúti megbetegedés, tüdőgyulladás (a kutatások szerint a gyermekhalálozások közel fele történik emiatt), krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD, krónikus bronchitis, ami a nők esetében jelent háromszor nagyobb kockázatot), hörghurut és tüdőrák (éves átlagban 1,5%-a tulajdonítható a beltéri rossz levegőnek). A beltéri füst okozta szállópor és egyéb szennyező anyagok további, közvetett egészségügyi kockázatokkal is bírnak, mint asztma, fejfájás, kimerültség, hányinger, gyulladások, immunválasz lecsökkenése, a vér oxigénszállító képességének leromlása, alacsony születési súly, garatgyulladás, gégerák, ischaemiás szívbetegség, idegbénulás.
A beltéri légszennyezettség okai
– Dohányfüst, ami a nem dohányzók számára is veszélyes, s nem csupán az ingatlanok belterében, hanem a zárt terű közlekedési eszközökben is.
– Penész, ami a túl párás levegő és a falak nedvessége miatt alakul ki, s a penészgombák bejutnak a légzőszervekbe.
– Vegyi anyagok, melyek veszélyei nem csak munkakörnyezetben leselkedhetnek ránk, hiszen otthonunkban is van gőze a takarító vegyszereknek, rovarirtóknak, de még egyes dekor- és hobbikellékeknek is, sőt, a rosszul lekezelt szekrények és kárpitok is párologtatnak illékony szerves vegyületeket magukból.
– Fekvőhelyek és szőnyegek, amikben apró poratkák zöme bújik meg, melyek az ágynemű felrázásakor vagy a szőnyegre lépéskor a levegőbe kerülnek.
– Épületek önmagukban, mivel egyes építkezéshez használt anyagok is lehetnek veszélyesek (pl. azbeszt).
– Fűtés, főzés. A nyílt égésterű gázkészülékek (gáztűzhely, gázbojler) a helyiségek levegőjét használják fel az égéshez, amellett mérgező, színtelen-szagtalan szén-monoxidot keletkeztetnek, az eltömődött kéményekről nem is beszélve. Fűtés során égési melléktermékek keletkeznek, a levegő oxigénszintje csökken, és a hibás fűtőberendezések miatt szén-monoxid vagy nitrogén-dioxid kerül a levegőbe. Főzés közben a keletkező parányi koromszemcséket és a felszabaduló veszélyes gázokat lélegezzük be.
– Rossz szellőzés és rendszeres szellőztetés hiánya, ill. a rossz levegőjű, zárt helyiségben ventilátor használata.
Korszerű nyílászárók, mint kockázati tényezők
A túlszigetelés, a nyílászárók hermetikus záródása, az abszolút résmentesség a szakemberek szerint különösen emeli a felsorolt veszélyek egészségügyi kockázatait, hiszen ezek gátolják a légáramlást, s ha nem tud az épület külön szellőztetés nélkül is megfelelően lélegezni, az abban tartózkodók vagy lakók előbb-utóbb életveszélynek is kiteszik magukat. Míg a sokat szidott, régebbi típusú, hagyományos nyílászárók biztosítani tudják a kellő mennyiségű friss levegőt, mivel óránként átcserélődik mellettük a lakás levegője. Szerencsére ma már a modern műanyag ablakok esetén is gondolnak a jobb gyártók erre a problémára, és bizonyos modellekben be van építve egy kvázi mesterséges szellőztetést biztosító rendszer. Ugyanakkor alapvetőlegesen meghatározó, milyen nyílászáróval és szellőzéssel rendelkeznek az épületek! Sajnos hazánkban egyelőre a túlszigetelés nem valós probléma, inkább a túlzottan rossz és gyenge szigetelés jelent gondot környezeti szempontból.
