Beköszöntött az ősz, erre nem csak az egyre hűvösebbé váló reggelekből következtethetünk, hanem abból is, hogy egyre többször érzünk maró füstöt a családi házas, kertes övezetek környékén. Sajnos, sokan még mindig az égetést választják az őszi lomb, zöld hulladék megsemmisítésére, amivel komolyan veszélyeztetik a környéken élők egészségét. Pedig létezik szelídebb mód is az avar eltüntetésére, komposztálással. A hatóságok ma már büntetik az égetést!
Tilos és veszélyes az avar égetése!
Az avar és a kerti zöld hulladék égetésével járó veszélyeket szerencsére már fölismerték a hatóságok, és 2015. tavaszán életbe léptettek egy új, tűzvédelmi szabályozást. Ennek alapján 2015. tavasza óta TILOS a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladékokat (legyen az bármilyen: kommunális, papír, műanyag vagy zöldhulladék) szabadtéren elégetni. Hogy a szabály betartatása nyomatékos legyen, aki a szabályt megszegi, komoly büntetési tételre számíthat!
A szabályozás bevezetését az élet- és értékvédelem célja vezérelte, hiszen sokan nem tudják, hogy a szabadtéri égetés során komoly rákkeltő anyagok kerülhetnek a levegőbe, amelyek közvetlenül károsítják az egészségünket, emellett komoly szálló por terhelést is jelent. Ez a szmogos őszi időszakban csak még tovább terheli a levegő – egyébként sem túl jó – minőségi állapotát.
A szabályzat szerint külterületi ingatlanoknál az égetést minden esetben be kell jelenteni, belterületen pedig a helyi önkormányzati rendelet szabályozza, hogy mely időszakban engedélyezett az égetés.
Külterületen lévő, lábon álló növényzet (pl. tarló, árokpart) vagy növénytermesztésből eredő hulladék szabadtéri égetését előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatóssággal, ennek díja is van, és a kérelmet legalább tíz nappal a tervezett égetés előtt be kell nyújtani az illetékes hatósághoz.
Mérlegeljen: égetés helyett komposztáljon!
Még ha van is lehetőség jogilag, jogszabályilag a kerti hulladék, a keletkezett avar elégetésére bizonyos időszakokban, akkor se tegye! Miért? Sajnos csak kevesen tudják, hogy az avarégetés mennyire káros a környezetre nézve: ha elégetjük a kerti hulladékot, avart, akkor az égetés során az értékes szerves anyagból hamu keletkezik, ami csak kismértékben javítja a kerti talajt (ha kiszórjuk rá), ám nagy mennyiségben kifejezetten romboló hatású. Ugyanakkor, ha ugyanezt a kerti hulladékot komposztáljuk, akkor a teljes mennyiség lebomlik, és értékes humusz keletkezik belőle, ami sok-sok tápanyagot pótol vissza a kertünk talajába forgatva!
Emellett a kerti hulladékégetés komoly légszennyezést okoz, ami annak köszönhető, hogy ez egy alacsony hőfokon történő égetést jelent, így csak félig égnek el a tűzre dobott dolgok. Így sok esetben szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik. Ha pedig egy nagyobb kupac avart égetünk, tegyük fel, 6 órán át, akkor annyi szálló port juttatunk a levegőbe, mintha 250 autóbusz 24 órán át közlekedne (svájci tanulmány)! Így pedig hozzájárulunk a légszennyezettség romlásához, aminek következtében egyébként is több tízezer ember hal meg idő előtt!!
A kerti hulladék megsemmisítésére egy jóval szelídebb és értékesebb eljárás a komposztálás. A kertünkben egy erre a célra kialakított helyre, a kertünk egy félreeső, eldugott sarkába hordjuk össze minden, a kertünkben keletkezett hulladékot (lehullott lombozat, ágnyesedék, lekaszált fű, lehullott gyümölcsök, zöldségek szárai stb.). Nem szükséges ehhez még komposztládával sem rendelkeznünk, a folyamat mindkét esetben ugyanaz! A növényi részeket hasznos baktériumok, mikroorganizmusok, talajlakó élőlények bontják le, és alakítják át a tápanyagban gazdag humusszá, amely az ásványi anyagokat a növények számára könnyen felvehető formában tárolja. Ha így járunk el, nem okozunk további komoly légszennyezést a környezetünkben, és értékes anyagokkal javíthatjuk kertünk talaját, a jövő évi vitamindúsabb termés érdekében!
