Globális szinten az emberiség éves papírfelhasználása mintegy 370 millió tonnára tehető, Európában az emberek egy főre jutó éves papírfelhasználása pedig kb. 200 kg. Ugyanakkor a papírhulladékok visszagyűjtése volt a legelőször megoldott, így adott a papír újrafelhasználásának lehetősége is. A papír előállításának kétféle módozata nem egyformán terheli a környezetünket.
A papír előállításának folyamata
A papír alapanyaga növényi rostokból készül, ezeket a legtöbb esetben fából nyerik (ismert még a búzaszalmából való kinyerésük is). Ezeket elsődleges rostoknak nevezzük, míg ha a rostokat már feldolgozott anyagokból nyerik, mint például textilből vagy használt papírból, akkor azokat másodlagos rostoknak nevezzük.
Magyarországon a papír előállítása elsődlegesen nem fából, hanem búzaszalma rostokból történik. A rostokat kémiai folyamatok útján nyerik ki a fából vagy a szalmából, majd a kapott cellulózt fehérítésnek vetik alá. Ez korábban túlnyomórészt klórral történt, ma egyre inkább hidrogén-peroxiddal történik. Mindkét folyamat során erősen szennyezett szennyvíz keletkezik melléktermékként. A folyamat következő lépése a töltő-, enyvező- és színezőanyagokkal történő keverés, majd a víztelenítés, szárítás, és a hengerelés (simítás) fejezi be a papír előállítás lépéseit.
Ilyen eljárással készülnek a fatartalmú papírok és a famentes papírok is, utóbbiak cellulózból készülnek, a fának csupán 50%-át hasznosítják, elsősorban a minőségi, nyomdában használatos papírok készülnek ezzel az eljárással.
Papír előállítása visszagyűjtött papírból
A szelektíven visszagyűjtött papírhulladékból előállított papírkészítés folyamatában először a hulladékpapírt vízzel áztatják, ezzel rostjaira bontják. Ezután egy tisztítási folyamaton esik át, ahol az idegen anyagokat eltávolítják a pépből, majd a festékanyagok eltávolítása történik, ami után a készülő papír ugyanazokon az eljárásokon megy keresztül, mint az elsődleges rostokból készülő papír esetében. Ezzel az eljárással készülnek a környezetbarát papírok és az újrapapírok.
Környezetterhelés
Sokféle pro- és kontraérvet lehet hallani egyik vagy másik folyamat mellett és ellen, tény, hogy a használt papírból történő papír előállítás sokkal kevésbé környezetterhelő, mint az elsődleges rostokból készülő papír. És – nem mellesleg – a használt papírból való újrapapírok sok fát mentenek meg a kivágástól.
A másodlagos rostokból történő papír előállítás során nincs szükség olyan adalékanyagokra, melyek szennyezik a környezetet (klór, kén, mészkő), és kevesebb energia- és vízfelhasználás szükséges a folyamathoz. Ugyanakkor számos kutatás kimutatta, hogy környezetvédelmi szempontból sokkal kedvezőbb, ha a használt papírból újra papírt készítünk, mint ha hulladékégetőkben égetjük el vagy hulladéklerakókon tároljuk őket. Ez utóbbi a lehető legrosszabb megoldás. A papírhulladék újrahasznosítása során mintegy 60%-kal kevesebb szennyezett víz keletkezik és a légszennyezés is 15%-kal csökkenthető ezzel az eljárással.
Legyen kevesebb papírhulladék!
A háztartásokban keletkező szemét igen nagy része papír, az irodákban keletkező hulladéknak pedig szinte a teljes egésze az. A megelőzés itt is elengedhetetlen: ugyan a papír olcsó, használjunk mégis kevesebbet belőle, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen! A szelektív gyűjtés és újrahasznosítás csak akkor működik hatékonyan és gördülékenyen, ha a lakosság, az irodai felhasználók ebben partnerek, és a hulladékok közül különválogatják az újrahasznosítható papírhulladékot. Ha pedig papírvásárlásra kényszerülünk, akkor részesítsük előnyben a használt papírból készülő termékeket, ma már szép számmal kaphatunk ilyeneket is a kereskedelmi forgalomban.