Párkányi hulladékégető: minden információ és mit tehetsz ellene?

Olajpala légszennyezettség

Mint Ismeretes, az Esztergommal szomszédos szlovákiai Párkány településen egy hulladékégető mű felépítését tervezik. Az üzem éves szinten 20 ezer tonna műanyag és gumihulladékot kezelne. Az üzem környezetvédelmi engedélyezése Szlovákiában már megkezdődött és február 22-én lejár a véleményezési határidő.

Mi épülne pontosan?

Egy a párkányi polgármesterrel készült interjúból tudjuk, hogy a tervezett üzem egy un. pirolízis eljárású üzem lenne.

A tervezett üzem szlovák nyelvű dokumentációja itt érhető el.

A hulladékok pirolízissel történő kezelése a hazai jogszabályok alapján hulladékégetű műnek minősül ((3/2002. (II. 22.) KÖM Rendelet 2.§. d pont):

„hulladékégető mű (égetőmű): minden olyan – helyhez kötött vagy mobil – műszaki létesítmény és hozzátartozó felszerelés, amely a hulladékok, hulladékgázok égetésére létesült, vagy arra használják, és az égetéskor keletkező hőt hasznosítják vagy nem hasznosítják. Ide kell érteni a hulladék oxidációjával történő égetést és az egyéb termikus kezelési eljárásokat, például a pirolízist, az elgázosítást vagy a plazmaeljárásokat, amennyiben a kezelés során keletkező anyagokat azt követően elégetik.”

Az uniós jogharmonizáció miatt, a uniós jogban és így Szlovákiában is hulladékégető műnek minősül az ilyen üzem, noha az interjúban a polgármester hulladékezelőről beszél.

Mi az a pirolízis?

A hagyományos égetőkben hő, oxigén és hulladék jelenlétében történik az égetés, míg a pirolízis során oxigénmentes, vagy oxigénszegény környezetben bontják le a hulladékot.

A konkrét műszaki részleteket nem ismerjük, mert a hatástanulmány csak szlovák nyelven van meg, de ez a pirolízis eljárás lényege.

Az un. új termikus hulladékkezelési eljárásokról már több kiadványunkban írtunk, akiket érdekelnek a részletek, környezeti és egészségügyi hatások, azokat itt olvashatja el: http://legszennyezes.hu/wp-content/uploads/2009/03/ujterm.pdf

Milyen kibocsátások várhatóak?

A pirolízis üzemek kibocsátásai mind mennyiségben, mind minőségben hasonlítanak a hagyományos égetőkéhez. Az Európai Bizottság IPPC BAT referencia dokumentuma szerint:”a hulladék elgázosító és pirolízis üzemek  levegőbe történő kibocsátásai hasonlóak a hagyományos égetőkéhez.”

Az új technológiák is kibocsátanak a légkörbe, olyan veszélyes vegyületeket, mint a poliklórozott dibenzo-dioxinok és furánok. A Journal of Applied and Analytical Pyrolysis c. tudományos folyóiratban megjelent 2009-es publikáció szerint: ”a PCDD/PCDF [dioxinok és furánok] keletkezése mind az égetés, mind a pirolízisnél jellemző folyamat…[sőt] a pirolízis során a teljes toxicitás jelentősen emelkedhet is”

A lényeg, hogy egy pirolízis üzem üzemelése során hasonló kibocsátásokkal kell számolnunk: nitrogén-oxidok, szén-monoxid, kén-oxidok, PM10, illetve szerves szennyezők, közte kifejezetten toxikus daganatkeltő és születési rendellenességet okozó vegyületek.

Mennyiben érintheti ez Esztergomot és a környező településeket?

Mivel az üzem konkrét kibocsátási adatai és műszaki paraméterei nem ismertek, ezért csak a hasonló üzemek kibocsátásaiból indulhatunk ki.

Esztergom lakott területei nagyjából 2 km-re találhatóak a tervezett üzemtől, Tát, Dorog, Tokodaltáró 5-7 km-re fekszik. A közelség miatt jelentős környezeti hatással kell számolni, különösen azért, mert a táti hivatalos meteorológiai mérőállomás szerint az uralkodó szélirány a térségben NyÉNy-i.

Különös kockázatot jelent, hogy Esztergom egyes magasabban fekvő területei a kémény magasságában helyezkedhetnek el, emiatt itt bizonyos időszakban igen magas lehet a légszennyezőanyagok koncentrációja.

A légszennyező anyagok közül különösen kockázatosak azok a szerves szennyezők, amelyekre nincs megbízható egészségügyi határérték, azaz nincs olyan alacsony érték, amely alatt ne kellene káros egészséghatással számolni. Ezek tipikusan a daganatkeltő, vagy születési rendellenességet okozó vegyületek, amelyek ha igen kis mennyiségben is, de kikerülhetnek egy ilyen üzem kéményén. Ezek közül néhány: dioxinok és furánok, klórozott szénhidrogének, policiklikus aromás vegyületek, stb.

Mit tehetünk?

Jelenleg a hazai településeknek és lakosoknak nincs közvetlen beleszólása az üzem engedélyezésébe a jogászok szerint. Ehhez el kell indulnia egy nemzetközi hatásvizsgálati eljárásnak, amit mi, azaz Válaszúton Alapítvány kezdeményezett is a Földművelődésügyi Minisztérium illetékes osztályánál.

Ha ez az eljárás megindul (ez függ a szlovák féllel történő egyeztetésen is), akkor hazai lakosságnak, önkormányzatoknak  lehetősége van véleményezni a tervezett üzemet és a hatásvizsgálati dokumentáció is elkészül magyar nyelven.

Addig a pontig az alábbiak lennének minél fontosabbak:

  • a párkányi és párkány környékén élők figyelmének felhívása
  • szlovákiai civil szervezetek bevonás az ügybe, akik véleményezhetik az eljárást
  • magyarországi lakosok és önkormányzatok aktivitása, hogy a nemzetközi eljárás minél jobb eséllyel elindulhasson

Amire nekünk nagy szükségünk lenne:

  • szlovák –magyar fordító, aki a dokumentumot legalább részben lefordítaná
  • szlovákiai környezeti jogokhoz értő ember

Szuhi Attila, Válaszúton Alapítvány