Akik felelősséggel gondolkodnak Földünk és az utánunk következő generációk jövőjéről, azokban felmerülhet a kérdés, hogy mit lehetne tenni azért, hogy csökkenjen Magyarország levegő szennyezettségének mértéke a téli időszakban. Írásunkban megpróbálunk körbejárni néhány lehetséges megoldást.
Ugyan az egyéni lehetőségeken túlmutat, az egyik lehetséges megoldás lenne az ipari kibocsátás csökkentése, ez azonban a politikai és ipari döntéshozókon múlik elsősorban. Még egy-egy gyár felépülését esetleg meg is lehet akadályozni lakossági összefogással és több évi kitartó munkával, alapjaiban ezzel sem fog csökkenni a légszennyezettség, és ez egy meglehetősen nehéz ügy.
Mit tehetünk akkor egyéni szinten? Először is gondoljuk át, hogy mivel fűtünk, és az milyen légszennyezettséggel jár a téli időszakban: a hagyományos fűtési módok közül a legkevésbé légszennyező anyag a gáz, ezt követi a fa, az olaj, és leginkább szennyezi a levegőt a széntüzelés. Még ennél is légszennyezőbb, ha szemetet, háztartási hulladékot égetünk el, ezért ezt még véletlenül se tegyük! Gondoljuk végig azt is, milyen alternatív energiaforrások állnak rendelkezésünkre, hogyan tudnánk a mindennapjainkba beépíteni ezek használatát. Vegyük ezeket sorra:
Egy-egy berendezés energiaellátására telepíthetünk szélgenerátort, ezt akár saját magunk, házilag is elkészíthetjük. Sajnos csak kiegészítő áramtermelésre alkalmas, vagy olyan helyeken alkalmazzák, ahol nincs kiépítve villamos hálózat, vagy akadozó az ellátás. Tudnunk kell, hogy minél magasabbra tervezzük az elhelyezését, annál több energiát képes termelni.
A használati meleg víz előállítására használhatunk napkollektorokat, amelyek már viszonylag kis beruházással elérhetők, és szinte egész évben képesek ellátni egy négytagú családot használati meleg vízzel. A meleg víz előállítása mellett a napkollektorok alkalmasak a fűtésre is, elsősorban a tavaszi vagy az őszi időszakban, illetve ún. rásegítő fűtésként. Ahhoz, hogy alkalmas legyen fűtésre, olyan fűtési rendszert kell kiépítenünk, mely nem igényli a magas hőmérsékletű víz meglétét, ilyen például a padlófűtés vagy a falfűtés.
Egy kicsit nagyobb beruházással már családi házak esetében is elérhetők a napelemes rendszerek, vallja egy debreceni napelemes cég, amellyel függetleníthetjük magunkat az áramszámláktól és a villamos energia hálózattól. Megbízható áramtermelést érhetünk el velük, akár évtizedeken keresztül, és ingatlanunk értéke is növekszik általa. A napelemek használatával csökken a szén-dioxid kibocsátás, hiszen minél több családi házban alkalmazzák, annál kevesebb hagyományos módon előállított energiára lesz szükség, csökken a károsanyag-kibocsátás és csökken a légszennyezettség mértéke is. Mindezek által ez az egyik legvonzóbb zöldenergia-forrássá válik.
A fűtés átalakítása lehetséges hőszivattyús rendszerek alkalmazásával, melyek lehetnek talajkollektoros és talajszondás hőszivattyúk. Mivel a geotermikus energia hazánkban igen jó paraméterekkel rendelkezik, 2 km mélységben már 100 °C a hőmérséklet, ezért (is) érdemes megfontolni a használatát. A hőszivattyú kis energiabevitel mellett is képes a viszonylag kis hőkülönbségből gazdaságosan energiát kinyerni, és nem is kell hozzá mélyre fúrni, így lakóházak esetén is elterjedt az alkalmazása. További előnyei, hogy veszélymentesen alkalmazható, alacsonyak a karbantartási költségei, telepítéséhez igényelhető állami támogatás, és megoldható vele a meleg víz előállítás és a hűtés is.
Aki építkezésben gondolkozik, annak figyelmébe ajánljuk, hogy egy passzív ház felépítése nem kerül sokkal többe, mint egy hagyományos házé, ám a működtetése szinte fillérekből oldható meg a későbbiekben. (Például egy háromszintes, 350 négyzetméteres családi ház fűtése éves szinten nem haladja meg az 53.000 forintot!)
A jövő útja egyértelműen a megújuló energiaforrásokra alapozott energia-előállítás, és egyéni szinten is sokat tehetünk a légszennyezettség csökkentéséért és Földünk jövőjéért.
