Minden élőlény létének alapja az oxigén és az élelem. Azonban a levegő, amit korunkban belélegzünk, s az ételek, melyeket elfogyasztunk, egyre romló minőségük miatt nagyon káros hatással bírnak ránk nézve. Hiába ugyanis a technikai előrehaladás, a modernizáció, minél inkább fejlődünk, annál egészségtelenebb az életmódunk is. A fejlődő és fejlett országok lakosainak legnagyobb gyilkosai az elkeserítő és figyelmeztető statisztikai adatok alapján, az erős légszennyezettség és az egészségtelen táplálkozás.
Légszennyezettség
Földünk népességének 92%-a él egészségre veszélyes szintű légszennyezettségben. Az elmúlt 100 év alatt a háborúk összességében kevesebb áldozatot követeltek, mint a szmog, mely miatt – a WHO jelentése szerint – korunkban 3,5-4,3 millió ember veszti életét kül- és beltéri légszennyezettség következtében kialakult szívinfarktus, tüdőrák és krónikus légúti betegségek miatt.
A beltéri szmogon a nyílt láng használatakor keletkező légszennyező anyagok értendők, valamint rossz szellőzés mellett használt vegyi anyagok, tisztítószerek és a lakásdekorációk káros anyagai. A probléma súlyosságát mutatja, hogy szakértők elemzései szerint, a gáztűzhely benti használata olyan, mintha 400 szál cigarettát szívnának el mellettünk óránként. Kültéri légszennyezők pedig a fa- és széntüzelésű, nagy mennyiségű szmogot kibocsátó gyárak és erőművek, s az egyre több személyautó károsanyag-kibocsátása, melyek nem csak a mi egészségünkre hatnak károsan, hanem egész bolygónkéra, veszélyeztetve ezzel a jövőnket is, hiszen jórészt ezek tehetőek felelőssé az üvegházhatás kialakulásáért. Kültéri szmog miatt éves szinten hazánkban is mintegy 16 ezer ember veszíti életét.
A legnagyobb levegőszennyező országok sorrendben a következők: Kína, USA, India, Oroszország, Japán, Németország, Kanada, Dél-Korea, Irán, Egyesült-Királyság. Elemzők szerint az erős légszennyezettségi probléma a világgazdaság teljesítményét is 6 százalékkal csökkentette, így ez a tényező negatívabb hatású, mint a 2008-as nagy gazdasági világválság. A légszennyezettség a világ egyik legsúlyosabb problémájának tekinthető.
Egészségtelen táplálkozás
A fejlett országok lakosainak egészségromlásáért a másik felelős a minőségi éhezés. Hiába van ugyanis élelem, a túlzott energia bevitel és a rossz minőségű táplálék igen egészségromboló hatású, melyet a mozgásszegény életmód csak tetéz. A szervezet megfelelő működését a minőségi élelem hivatott biztosítani, ez azonban egyre inkább visszaszorul. Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás fontossága nem kétséges, mégsem tartjuk be, pedig ókori mondás nem véletlen, miszerint „Táplálékod legyen gyógyszered, s a gyógyszered a táplálékod.”. Egészséges élelmek helyett mégis tömegével gyártjuk és fogyasztjuk az egyre több adalék- és mesterséges, a természetben abban a formában nem előforduló anyaggal teli élelmiszereket, gyorsételeket, gyári készételeket, melyeket aztán túlzott mennyiségben viszünk be szervezetünkbe, a következményeket aztán mindenféle gyógyszerrel próbáljuk orvosolni.
Táplálkozásunk szorosan összefügg egészségünkkel és életkilátásunkkal is, az említett probléma pedig számtalan egészségügyi kockázatot rejt, és hoz idővel magával, főleg inaktív életmód mellett. Ezért a fejlett országok népességét nagyban veszélyeztető problémával állunk szemben, az életszínvonal emelkedésével ugyanis átalakultak a táplálkozási szokások és ez életmód is. Ám, míg a légszennyezettség globális mértékét átfogó stratégiával, együttes erőfeszítésekkel lehetne kiküszöbölni, saját maga minőségi élelmezéséért mindenki önmaga felelős.
