Mint köztudott, Kínában a legnagyobb a légszennyezés mértéke – az elfogadható szint sokszorosát mérik folyamatosan a szakemberek –, így az ország ideális arra, hogy a témával kapcsolatos kutatások táptalaja legyen. Egy friss amerikai tanulmány szerint pedig a probléma sokkal nagyobb, mint azt korábban gondolták, a folyamatos légszennyezés ugyanis genetikai elváltozásokat is okozhatnak a szervezetben, ami az emberek tanulási képességét degradálhatja.
A kutatást a délnyugat-kínai Csungkingi Orvosi Egyetem és az amerikai Columbia Egyetem végezték el, akik több éven át vizsgálták a légszennyezéstől erősen sújtott területeken élő embereket – különös tekintettel a fiatalabb generációkra.
A célterület a Csungking volt, ahol 2004-ben zárták be Kína egyik legnagyobb szénerőművét, ezáltal a kutatóknak lehetőségük volt arra, hogy a zárást megelőzően, és azt követően is vizsgálják a helyi lakosságot. Az adatgyűjtés 2002-ben már megkezdődött, így össze tudták hasonlítani azokat a kisgyermekeket, akik a szénerőmű aktív korszakában születtek, valamint azokat, akik már a bezárás után, tehát egy lényegesen tisztább, légszennyezéstől mentesebb környezetbe.
Mivel a vizsgálatok már a kezdetektől a genetikai hatásra koncentráltak, ezáltal a kutatók az újszülöttek köldökzsinórvér-mintáit vetették össze egymással, az eredmények pedig még őket is meglepték. Azok a gyerekek ugyanis, akik a szénerőmű aktív időszakában, tehát magas légszennyezéssel tarkított környezetben született, sokkal alacsonyabb számban rendelkeztek azokkal a génekből, amelyek az agyi fejlődéshez szükségesek. A laboratóriumi eredményeket később a gyerekek gyakorlati teljesítőképessége is bizonyította, amelyben próbára tették őket memóriát igénylő feladatokban.
Ezek a vizsgálatok bebizonyították, hogy a magas légszennyezési időszakban született kicsit bizonyítottan gyengébb tanulási képességekkel rendelkeztek. Az egyetem kutatói hangsúlyozták mindemellett, hogy ezek a genetikai változások ráadásul öröklődnek is, vagyis hosszabb távon, több generáció is megsínyli a légszennyezés genetikai mutációit, a folyamat visszafordítása pedig szinte lehetetlen.
A fenti kutatás ráadásul csak egyike azoknak a tanulmányoknak, amik a témában születtek! Az Egészségügyi Világszervezet tavaly októberben bizonyította be, hogy a kültéri légszennyezés tüdőrákot okozhat, miközben növeli még a hólyagrák kockázatát is, miközben a szennyezés első helyen áll a rákkockázati tényezők listáján. A légszennyezés káros hatásait egyébiránt már a kínai egészségügyi hatóságok is felismerték, illetve fel is hívták rá a figyelmet.
Az ország kutatásai szerint például a 2011-ben született kínai kisbabák mintegy másfél százalékánál találtak olyan elváltozást, ami közvetlenül vagy közvetetten, de a légszennyezés rovására volt írható. Ez az arány 2000-ben mindössze egy százalék volt!
