A légszennyezettség, vagyis köznapi nyelven a szmog egy lassú gyilkos. Gépjárművektől túlterhelt világunk mindennapjait kikerülni aligha lehet, hiszen nap, mint nap kénytelenek vagyunk a szabadlevegőn tartózkodni valamennyit, legyen szó munkába járásról, bevásárlásról, vagy akár egyéb hétköznapi teendőkről. Az aktív mozgás, a sport viszont kétségkívül egészséges, és a friss levegőn végezve a legélvezetesebb. Lement a nyári, fülledt meleg, itt az ősz és kellemes idő van, ami jó alkalmat kínálna a jól eső, kinti edzésekre, azonban ősszel kezdődik igazán a szmogos szezon is. Felmerül a kérdés, hogy ilyen időszakban hogyan sportoljunk odakint, egyáltalán tegyük-e?
Az egészségünkre ártalmas légszennyezettségről
A káros füstköd jellemzően szélcsendes időszakban alakul ki, s tartalmát illetően a legkárosabb összetevői a nitrogén-dioxid, a króm, a kén-dioxid, az ózon, a szén-monoxid és a szállópor, ami a levegőben eloszló finomszemcséjű anyagok gyűjtőneve. A szemünk számára láthatatlan, mikronnyi átmérőjű részecskékről van szó, melyek belélegzése komoly kockázatokat jelent egészségünkre nézve. Nyári, illetve téli szmogot különböztetünk meg, melyek nagyjából fél-fél év távlatot ölelnek fel. Az előbbi elsősorban a gépjárművek kipufogógázaiból ered és napos, szélcsendes időben alakul ki, míg az utóbbi többnyire a fosszilis tüzelőanyagok (gáz, olaj, szén) égéstermékeiből származik és nedves, párás levegőben, szintén szélcsendben keletkezik, s mindkettőre érvényes, hogy az energia ipar (fűtő- és erőművek) általi szennyezés is okozza. A káros szállópor jellemzője, hogy nehezen ülepszik le, sokáig a levegőben marad, s miután bekerül a szervezetbe, nehezen távozik onnan, vagy egyáltalán nem ürül ki és a legkisebb mennyiségben is káros.
A szabad szemmel nem látható szennyeződések a belégzés kapcsán akadály nélkül hatolnak át a sejthártyákon, és azonnali rombolást végeznek, még a genetikai állományt is károsítják. Sajnos nem csupán a tüdőre, hanem egész szervezetünkre érvényes ez, mivel a vérárammal eljutnak a szerveinkbe, még az agyba is. Hazánkban évente jelenleg 16 ezer ember veszíti életét légszennyezettség okozta valamilyen betegségben, és sajnos elmondható, hogy ez a szám várhatóan csak növekedni fog. Szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, fejfájás, nehézlégzés, hányinger, idegrendszeri tünetek, szemirritáció, tüdőt és légutakat érintő problémák, fájó mellkas, asztma, rák, krónikus betegségek felerősödése – hogy csak néhányat említsünk.
Sport és szmog
Az ősz beköszöntével egyre többen végeznek kültéri sportot, hiszen a hőség enyhülése kedvez a kinti mozgásnak. A gyerekek trambulinon ugrálnak, újra megtelnek futókkal a parkok. Érdemes azonban résen lenni!
Szennyezett levegőben nem kedvező az aktív mozgás, hiszen a láthatatlan, de jelen lévő, ártalmas anyagokat is belélegezzük, sportolás közben pedig nagyobb tüdőtartalékot mozgósítunk, és mélyebben, gyakrabban lélegzünk, aminek következtében jobban és mélyebbre jutnak le a tüdőbe a károsító anyagok. Ilyenkor nem érdemes kinti sportolásba kezdeni, hiszen a teljesítmény is romlik, mivel nem tiszta oxigén kerül a szervezetbe, ami miatt az izmok sem tudnak megfelelően dolgozni, és egészségünket is veszélyeztetjük vele. Válasszunk helyette valamilyen beltérben végezhető mozgásformát!
Ha mégis a szabad levegőn folytatnánk az edzést, fontos, hogy a lehető legjobban redukáljuk a veszélyes anyagok belélegzését! A levegőt szigorúan orron keresztül vegyük, kerüljük el a csúcsforgalmas időszakokat és a forgalmas helyeket, válasszuk inkább az azoktól távol eső mellékutcákat, parkokat, és a hajnali órákban sportoljunk, valamint ha van rá lehetőségünk, a magasabban fekvő területeket keressük hozzá!
