Az új év rendkívül rossz levegőminőséggel kezdődött, több városban is elrendelték a szmogriadó tájékoztatási fokozatát. A szmogriadó arra figyelmeztet mindenkit, hogy ezekben a napokban nem tanácsos hosszabb ideig a szabadban tartózkodni, és különösen ki vannak téve a nemkívánatos hatásoknak a kisgyermekek, az időskorúak, valamint a szív-és érrendszeri problémákkal küzdők. Fókuszunkban a légszennyezés egészségügyi hatásai.
A téli rossz levegőminőséget, a szmogot elsősorban a lakossági fűtés kibocsátása, részben a közlekedés és az ilyenkor kialakuló időjárási helyzet okozza. A légszennyező anyagok közül a legnagyobb problémát a szálló por (PM10) okozza, melynek egészségünkre nézve számos kedvezőtlen hatása van.
A skála igen széles: az egészen enyhe lefolyású légúti elváltozásoktól, az allergiás megbetegedéseken keresztül egészen a tüdőrák kialakulásának megnövekedett kockázatáig sokféle megbetegedéssel találkozhatunk, amelyek a PM10 levegőben való megnövekedett jelenlétére vezethető vissza. A szálló por számlájára írhatjuk a légzőszervi megbetegedések kockázatának növekedését, a szív- és érrendszeri betegségek súlyosbodásának kockázatát. A légszennyezés és a fenti megbetegedések közötti kapcsolatot ma már számos kutatás is alátámasztja.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a porszemcsékhez gyakran más anyagok is kötődnek, így nitrátok, kloridok vagy szulfátok, melyek toxikus hatással rendelkeznek. A toxikus hatású részecskéken kívül még különféle gombák, baktériumok vagy vírusok is tapadhatnak rájuk, melyek ekképpen szintén könnyen bejuthatnak az emberi szervezetbe is. Így könnyen kialakulhatnak különféle gyulladásos megbetegedések is a fentiek mellett.
Az egészségügyi hatások legtöbbje természetesen csak hosszabb távon mutatható ki, de ez nem azt jelenti, hogy ha csak rövid ideig találkozunk a szállóporral szennyezett levegővel, akkor az ne lenne ránk kedvezőtlen hatással. Az arra érzékeny emberek már a rövid távon jelentkező hatásokat is megérzik, így a szálló por belégzése súlyosbíthatja tüneteiket vagy újabbak kialakulását eredményezheti. Különösen veszélyeztetettek a csecsemők és a kisgyermekek, az időskorúak, a dohányzó emberek, illetve azok, akik már rendelkeznek valamelyik tünettel a fentiek közül (például légúti megbetegedésben szenvednek).
A szálló por egészségügyi hatásait a halálozások számának kimutatásával vizsgálják, melyre ún. követéses vizsgálatokat alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy egy nagyobb embercsoportot végigkövetnek 15-20 éven keresztül, rendszeres vizsgálatoknak vetik alá őket, és ebből vonnak le következtetéseket. A szálló por koncentrációjának a hatásokkal való összevetését 500 ezer ember 16 éven keresztüli nyomon követésével vizsgálták, és azt mutatták ki, hogy a PM10 koncentrációjának 10 μg/m³-rel történő növekedése rövid távon 0,5-0,6%-kal növeli a halálozási arányt. Azt is kimutatták, hogy a PM10-nél sokkal kedvezőtlenebb hatással bír a PM2,5, a mérések alapján hosszú távon a PM2,5 éves átlagkoncentrációjának 10μg/m³-rel történő növekedése már 6 %-kal növeli meg a halálozások arányát.
A PM2,5 azért veszélyesebb, mint a PM10, mert sokkal kisebb méretéből adódóan a hörgőcskékbe és a léghólyagocskákba is eljut, míg a PM10 csupán a hörgőkbe hatol be.
További rendszeresen frissülő, hasznos, egészséggel kapcsolatos információkat, bejegyzéseket olvashat az EgészségMagazin.com oldalán.
